Hulladékégetőink jövője

2002 végén új környezetvédelmi rendelet jelent meg a hulladékégetésről, mely szerint ? ha a követelményeket nem teljesítik ? az égetők többségét két éven belül be kell zárni. Jelenleg 52 veszélyeshulladék-égető működik hazánkban, melyből csupán a győri és a dorogi minősége megfelelő. Tizenhét égető azért nem felel meg, mert nincs megoldva a folyamatos monitoring, 22 esetében kisebb-nagyobb határérték-túllépés miatt kell műszaki fejlesztés. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint két-három nagy kapacitású, megbízhatóan működő regionális égető építésére lesz szükség a közeljövőben.

Jogszabálytervezet a használt autókról

Tavaly évtizedes rekordot döntött meg a használtautó-behozatal (több mint 80 ezer db) annak a hírnek a hatására, hogy a két éve jelentősen könnyített szabályokat ismét szigorítani fogják. A fejlett országokban a tulajdonosoknak már fizetniük kell a veszélyes anyagot is tartalmazó roncsok szakszerű és környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő elhelyezéséért. Számukra a legolcsóbb megoldás a keleti országok felé történő értékesítés, ám ezzel roncstemetővé válhat Magyarország, ahol egyébként is magas, 11,8 év a 2,2 milliós személygépkocsi-állomány átlagkora. Egy biztos: meg kell állítani az öreg és roncsautók áradatát. 2004. január 1-től már csak Euro?3-as motorral szerelt gépkocsi importálható.

Kőbánya viteti el a BS hulladékát

Úgy tűnik, másfél évi huzavona után Kőbánya végre tényleg megszabadulhat a leégett Budapest Sportcsarnok negyvenezer tonnányi maradványától. A MÁV telepére lerakott sitt elszállításának több tízmilliós költségét ugyanis, amit nem vállalt se annak tulajdonosa, se az állam, most megelőlegezi a X. kerületi önkormányzat.

Szelektíven Budaörsön és Budakeszin

Kiterjesztették a szelektív hulladékgyűjtést Budaörsön és Budakeszin a Belügyminisztériumtól e célra elnyert 35 millió forintos támogatás felhasználásával. A két éve indult kezdeményezés az eddigi ötön túl további tizenöt gyűjtőszigettel gyarapodik, s így a két település mind a 37 ezer lakosa bekapcsolódhat. A tartályok külön-külön gyűjtik a háztartásban keletkezett papír-, karton-, műanyag- és üveghulladékot. A lakosok ingyen, szemétszállítási díj fizetése nélkül szabadulhatnak meg az elkülönítve kitett hulladékoktól.

Szelektíven Ferencvárosban

Idén kettő, jövőre további 18-20 helyen helyeznek el szelektív hulladékgyűjtőket Budapest IX. kerületében. Az önkormányzat hosszabb távú tervei szerint minden ezer lakosra jut majd egy ilyen gyűjtősziget. 2004 nyarára a főváros tervezett ötszáz szelektív hulladékgyűjtőjéből húsz lesz majd ebben a kerületben. A hulladékgazdálkodási törvény előírásai szerint egyébként a fővárosnak 2005 nyarára kell eljutnia odáig, hogy a kommunális hulladék felét külön gyűjtsék. A ferencvárosi Aszódi utcai lakótelepen körülbelül ezer lakos szemetét kell válogatni a jövőben. A József Attilán egy élelmiszerüzlet közelében lesz a hulladékgyűjtő, amit ? a közeli főút forgalmát is figyelembe véve ? akár háromezer ember is használhat.

Veszélyes hulladék Jászapátiban

Huszonhárom hordónyi veszélyes hulladék található Jászapátiban az UR-FA Kft. két vezetőjének birtokán ? tudta meg a Magyar Nemzet. A több mint tizenhárom éve engedély nélkül tárolt anyag miatt a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség feljelentést tett. A jászapáti rendőrség vizsgálatot indított környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésének alapos gyanúja miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Mivel a tárolásra a tulajdonosoknak nem volt engedélyük, ezért akár többszázezer forintos bírságra is számíthatnak.

Az első sittfeldolgozó

Az országban elsőként épített olyan lerakót az építési törmelékek összegyűjtésére és újrahasznosítására a Zala Depó Kft., amely megfelel az uniós elvárásoknak. Az építési törmelék elhelyezéséért továbbra is fizetni kell, ugyanakkor a külön gyűjtött sittet újra lehet hasznosítani. A programban szerepel, hogy a Zala-Depó még az idén megvásárol egy nagy teljesítményű aprítógépet, amellyel egységes méretűvé darálják és értékesítik a hulladékot. Emellett lehet, hogy a cég a közeljövőben mélyépítő részleget hoz létre, s a városi út- és közműépítéseknél hasznosítja a törmelék egy részét.

Hortobágyi szeméttelep

Regionális hulladéklerakót építenek a 33-as úttól négyszáz méterre, a Hortobágyi Nemzeti Parktól alig pár kilométerre. 41 település hulladékát fogják ide hordani 25 éven keresztül. Mivel a területen magas a talajvíz szintje, ezért mélytározót nem lehet létesíteni, hanem kilenc méter magas töltés veszi majd körül a tízhektáros depót. Az építést tíz százalék önrész mellett, 2,2 milliárdos ISPA-pályázaton elnyert pénzből valósítják meg. A létesítményre az összes szükséges szakhatósági engedélyt kiadták. A tiszafürediek egyébként már évek óta hiába tiltakoztak a hulladéklerakó megépítése ellen. Molnár Attila, a Hortobágyi Nemzeti Park ökológiai felügyelője szerint az első környezetvédelmi hatásvizsgálatok után kért helyszínmódosításnak a tervezők eleget tettek, így a hulladéklerakó kielégítő távolságra került a nemzeti parktól.

Százezer tonna e-hulladék

Ma Magyarországon évi 100 ezer tonnára becsülik a keletkező elektronikai hulladék mennyiségét, a korábbi évek ?öröksége? pedig 3-400 ezer tonnára tehető. A kiterjesztett gyártói felelősség elvére épülő EU-irányelveket 2004 augusztusáig kell beépíteni a magyar jogrendbe. Ettől kezdve ha valaki azzal keres meg egy gyártót, hogy meg szeretne válni a kiszolgált készülékétől, kötelesek átvenni tőle.

Taiwani zacskóstop

Több ezer zacskógyári munkás tiltakozott és követelte a környezetvédelmi miniszter lemondását a taiwani Taipeiben január végén az eldobható zacskókat érintő szigorú szabályozás miatt. A 3-5 ezer dolgozó ?Munkát akarok!? és ?Hazug környezetvédők? kiáltással vonult fel az elnöki hivatal előtt. A január 1-től érvénybe lépő jogszabályok szerint ugyanis minden eldobható szatyorért és egyszer használatos, eddig ingyenes műanyagtermékért fizetniük kell a vásárlóknak. Az illetékesek a rendelkezéstől az ország szemétmennyiségének 30%-os csökkenését várják. A statisztikák szerint egy átlagos taiwani évi 900 műanyagzacskót használ el, ami jóval meghaladja a szomszédos Japán és Dél-Korea fogyasztását. A rendeletet kritizálók szerint a lépés ? ha nem lenne elég, hogy a szigetország munkanélküliségi rátája 2002-ben rekordot döntött ? 50 ezer munkahelyet szüntet meg. Az állami vállalatok és az iskolák tavaly óta rendesen betartják az ingyenzacskó-tilalmat, az utcai árusok azonban ellenszegültek a rendeletnek.