Komárom-Esztergom megye hulladékgazdálkodása a tervezés tekintetében számos nemzetközi és nemzeti szintű dokumentumra támaszkodhat. Tanulmányunk szűkre szabott terjedelmi keretei nem teszik lehetővé, hogy az Európai Unió programjait, illetve a hazai terveket és stratégiákat részleteiben áttekintsük, de tanulmányunk megállapításai miatt egy félmondatban fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ezek elsődleges célja a hulladék keletkezésének megelőzése (elkerüléssel, újrahasználattal), másodlagos célja az anyagában történő hasznosítás maximalizálása. A továbbiakban a megyénkben megvalósítás alatt lévő két nagy hulladékgazdálkodási rendszert vizsgáljuk megvalósíthatósági terveik alapján, illetve fogalmazunk meg javaslatokat a .

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elvárásai alapján Komárom-Esztergom megyében két nagy hulladékgazdálkodási rendszer alakult, ezekhez tartozik a megye településeinek zöme. Az Oroszlány és Tata környéki települések, valamint Esztergom a Közép-Duna Vidéki Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (továbbiakban: KDVRHR) részei, míg a többi település, köztük Tatabánya is a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (a továbbiakban: DVKRHR) tagja. A kialakult két nagy rendszer elhelyezkedése többek közt hulladékszállítási és gazdaságossági aggályokat vethet fel: Esztergom „exklávé" jellege különösen szembeötlő. Megemlítendő természetesen, hogy regionális rendszerekről lévén szó, ezek határai messze túlnyúlnak a megye közigazgatási határain.

A Közép-Duna Vidéke Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Fejér, Pest, Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom megye (itt 29 település) területét érinti, összesen 680 ezer lakos szilárd hulladékának hasznosítását, ártalmatlanítását kívánja megoldani mintegy 30 milliárd forintnyi uniós, állami és önkormányzati forrás elköltésével (KDVRHR Megvalósíthatósági Tanulmány 2003). A tervek szerint ez az összeg a megvalósításhoz szükséges műszaki, technikai, szervezeti és tudati feltételek megteremtését, a térségben található megtelt, megtűrt és illegális hulladék lerakóhelyek felszámolását, területük rekultiválását tenné lehetővé.

A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer összesen 425 ezer Pest, Fejér és Komárom-Esztergom (itt 42 település) megyei lakos települési szilárd hulladékgazdálkodását kívánja a jövőben megvalósítani, mintegy 30-50 milliárd forintos költségtervezettel

A stratégiai környezeti vizsgálatok egyik módszerével élve megvizsgáltuk, hogy a két megvalósíthatósági tanulmány, mint tervezési dokumentum, célkitűzéseiben, intézkedéseiben mennyire felel meg a két országos hulladékgazdálkodási stratégiai dokumentum¹ települési szilárd hulladékokat érintő általános célkitűzéseinek.² A vizsgálatot három szinten végeztük el: az ártalmatlanítás, a hasznosítás és a megelőzés célkitűzéseinek figyelembevételével. Eközben három minősítést alkalmaztunk: megfelel, részben felel meg, nem felel meg.

A vizsgálat összegzéseként meg kell említeni, hogy a két rendszer a tervezés szintjén csak részben felel meg az országos célkitűzéseknek. Kétségtelen a gyűjtési rendszer, az előkezelés, az anyagában történő hasznosítás és az ártalmatlanítás fejlesztésében megjelenő előrelépés e rendszerek esetleges kiépülésével és működésével, ám a megelőzés (továbbá az újrahasználat) és eszközeinek teljes figyelmen kívül hagyása, véleményünk szerint a dokumentumok és a rendszerek jelentős áttervezését kell, hogy igényelje. Ennek kapcsán felvethető ugyanakkor az országos stratégiai dokumentumok esetleges ellentmondásaink feloldása is.

A fenti értékelésből is kitűnik, hogy a hulladékok keletkezésének megelőzése megítélésünk szerint vitathatatlanul az egyik kulcsfeladat a hulladékgazdálkodás minden szereplője számára - sajnos ezt a tézist a hulladékgazdálkodási társulások ülésein az érintett szakemberek egy része tagadja, mondván: ezek nem azok a fórumok, ahol ezzel a problémával foglalkozni kellene. Nem vitatva azt a megállapítást, hogy a legnagyobb felelősség az országos szintű szabályozás kidolgozásában részt vevőket és a jogszabálytervezetek jóváhagyásában, megszavazásában érintetteket, valamint a végrehajtás rendjét ellenőrzőket terheli, néhány olyan területre mégis rá kívánjuk irányítani a figyelmet, amely véleményünk szerint a települési önkormányzatokat tömörítő szakmai jellegű szerveződés feladata volna. ³

1. Folyamatos, következetes, változatos szemléletformálás.

Ez a lehetőség az önkormányzatok számára különös figyelmet érdemel. Egyfelől a példamutatás okán tekintjük ezt igen lényeges elemnek (irodai munka, zöld közbeszerzés), másfelől, mert saját intézményeik, így például az oktatási intézmények, helyi klubok nagyszerű terepet kínálnak az ilyen tematikájú programoknak (a tanórai munka mellett képzések, versenyek, vetélkedők szervezhetők). A település internetes oldala, a helyi újságok, a televízió, a települési (pl.: Radír Rádió), vagy regionális rádiók (pl.: Kék Duna) ugyancsak lehetőséget kínálnak a lakosság informálására. A helyi, vagy térségi civil szervezetek bevonása a munkába alapvető fontosságú lehet az előbb említettek mellett például folyamatosan elérhető tanácsadói szolgálat működtetésével, tájékoztató kiadványok megjelentetésével, akciók, rendezvények szervezésével, koordinálásával stb.

2. Aktív részvétel a hulladékgazdálkodás tervezésében

Napjainkban a települési önkormányzatokat számtalan feladat terheli, a központi elvonások miatt általánosak a finanszírozási problémák. Döntően a fenti okokra vezethető vissza, hogy a jogszabályok által az önkormányzatokra rótt feladatok, így a környezetvédelmi tervezéssel kapcsolatos elvárások (helyi környezetvédelmi program, illetve hulladékgazdálkodási terv kidolgozása) tekintetében a minimum program végrehajtása a cél, nem pedig a megalapozott, átgondolt stratégiaalkotás. Rövid távon gondolkodva nehezen érthető, hogy miért fontosak az alapos és sokszor költséges felmérések, de a tervezésben ezek nélkül nem kapunk megfelelő eredményt. Éppen ezért tartjuk fontosnak például, hogy már a tervezési fázisban a települési szerkezeti jellegnek megfelelő (pl.: történelmi óváros, kertvárosi övezet, panelházas beépítési móddal jellemezhető területek stb. és lakosságuk száma alapján) alapos felmérésekre építő, helyi igényeknek és kihívásoknak megfelelő hulladékgyűjtési, kezelési és ártalmatlanítási rendszerek kerüljenek megtervezésre és kiépítésre. A tervezési dokumentumok célkitűzéseinek az európai és országos stratégiai dokumentumokhoz illesztése természetesen alapkövetelmény.

3. A hulladékcsökkentéssel kapcsolatos konkrét kezdeményezések előmozdítása, támogatása

A helyi önkormányzatok (és társulásaik) alapvető érdeke a helyi szolgáltatási szektor erősítése. Ezek egy része aktívan résztvevője lehet a hulladékcsökkentési programoknak. Az elromlott, meghibásodott fogyasztási cikkeket javító üzemek, vállalkozások feltétlenül támogatásra érdemesek (pl. adókedvezmény). Sok helyen  még meglepően kis közösségek szintjén is  bevált a cserebere börzék, fórumok intézménye. Ezt intézményesítve az önkormányzat (-i társulás) támogathatja, segítheti a bútorok, háztartási gépek, bontott építőanyagok és más cikkek újrahasználati központjainak üzemeltetését. A helyi termelők támogatása is megoldható kis piacok létrehozásával, helyi újratöltő rendszerek üzemelésének támogatásával. De ha alaposan belegondolunk, egy jól működtetett könyvtár is hatékonyan járulhat hozzá a hulladék mennyiségének csökkentéséhez.

4. A szerves hulladékok kiemelése a hulladékáramból

A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek nagy komposztálási rendszereinek kiépítése mellett fontosnak tartjuk a házi komposztálás bevezetését az arra alkalmas területeken (városok kertvárosi területei, községek). Ehhez a megfelelő tájékoztató, szemléletformáló kampány elengedhetetlen, továbbá szükséges az alkalmas szereplők kiválasztása és a kampány eszközeinek megtervezése és kidolgozása, valamint ennek támogatása. Ez szintén lehet az önkormányzatok és a részvételükkel megalakult hulladékgazdálkodási társulások feladata.

A helyi komposztálási rendszerek létrehozása és működtetése fontos, de megítélésünk szerint figyelembe kell venni, sőt bizonyos esetekben elsőbbséget kell biztosítani megfelelő tervezés, előkészítés után a helyi biogáz-üzemeknek, a szerves hulladék energetikai célú felhasználásának. Mindebben a helyi önkormányzatok elsősorban kezdeményező és támogató szerepet vállalhatnak, de pályázati forrásokra támaszkodva akár a beruházás megvalósítását is magukra vállalhatják (pl. Nagypáli).

5. A hulladéktermelők ösztönzése fokozatosan bevezetett differenciált szemétdíjjal

A szennyező fizet elv alapján törekedni kellene a minél inkább mennyiségarányos díjfizetési rend bevezetésére. Ez több szempontból sem könnyű, egyfelől a szolgáltató cégek ellenérdekeltsége akadályozza az efféle kezdeményezéseket (például nem teszik lehetővé heti 60 liternél kisebb mennyiségre szerződni, így valójában nem beszélhetünk mennyiségarányos díjazásról), másfelől meg kell küzdeni az elszállított hulladékmennyiséget illegális lerakással csökkentő embertársainkkal. E tekintetben kizárólag a jogszabályok következetes érvényesítése, a határozott jegyzői fellépés és a kemény szankcionálás vezethet eredményre (tapasztalataink szerint ez egyelőre sajnos nem tekinthető általánosnak). Mindezt megalapozhatja a civil összefogásra épülő önvédelmi szervezetek, polgárőr csoportok munkája, amely nem csak az illegális hulladéklerakók felszámolásában merülhet ki, de az illegális lerakások felderítésében és megelőzésében is.

A differenciált szemétdíj bevezetésének ugyanilyen fontos előfeltétele, hogy működő, a lakosság és a gazdasági és szolgáltató intézmények számára is közismert módszerek, illetve rendszerek álljanak rendelkezésre a különféle hulladéktípusok szelektív begyűjtésére, házi hasznosítására.

1 Országos Hulladékgazdálkodási Terv és a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégia (OHT, TSZHFS)

2 Természetesen figyelembe vettük, hogy a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiája 2006 novemberére készült el, így a megvalósíthatósági tanulmányok ezeket a célkitűzéseket csak részben ismerhették. Ugyanakkor a 2003-2008. közti tervezési időszakon több tekintetben túlmutató Országos Hulladékgazdálkodási Terv általános céljait megítélésünk szerint e dokumentumok készítőinek figyelembe kellett venniük.

3 Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy tapasztalataink szerint az alább felsorolt eszközök önmagukban nem vezetnek eredményre, csak ezen intézkedések összességének következetes végrehajtása révén érhető el a hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése.