A kisközösségi cselekvés lehet(ne) a gyógyír a dühös és frusztrált magyar társadalomnak, környezeti-klímás téren is
A Mindworks nemzetközi kutatócsapata hat országban, köztük Magyarországon vizsgálta azt, hogy milyen területeken és mennyire dühösek az emberek. Az eredmények alapján a magyar társadalom meglehetősen érzékeny a környezeti-éghajlati válságra: a klímaváltozás esetén a legmagasabb, „nagyon dühös” kategóriába hazánk esetén a megkérdezettek kevesebb mint 20% tartozik, ami alapján a hat országból Magyarország az ötödik. Azonban a második, „meglehetősen dühös” csoportba már több mint 30% tartozik, ami ebben a kategóriában a legmagasabb arány a résztvevő országok közül. A környezetszennyezésnél még előrébb vagyunk a düh mértékét mutató skálán, a lakosság több mint kétharmada esik a felső két legdühösebb kategóriákba. Azaz a magyarok közel harmada a második legdühösebb kategóriába esik, és összességében a lakosság közel fele „nagyon” vagy „meglehetősen” dühös a klímaváltozás és környezetszennyezés miatt. A kutatás alapján jelentős mértékű a tehetetlenség érzése, azonban a konstruktív dühű emberek érzelmeit célzó, cselekvésre sarkalló kampányokkal fontos szereplőket nyerhetünk a valódi változásnak. A kisközösségi cselekvés, kiváltképp az alkalmazkodással a fókuszban szolgálhat gyógyírként a magyarok tehetetlen dühére. Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok sora is mutatja, hogy ez a fajta cselekvés nemcsak mentális megkönnyebbülést jelent az egyéneknek, de nagymértékben növeli a helyi jóllétet és akár globális pozitív folyamatokat (pl. klímaperek) is elindíthat, segíthet.
A világon sok országban, többek között hazánkban is, különböző okok miatt rendkívül frusztrált, sőt egyenesen dühös a lakosság. Ennek a dühnek az egyik oka a klíma- és környezeti válság okozta tehetetlenségből is adódik. A harag romboló hatású érzelem is lehet, de a Mindworks nemzetközi szakértőkből álló csapata által készített Anger Monitor szerint a látszólag csupán negatív érzésből pozitív cselekvés is létrehozható.
Ilyen pozitív hatás lehet például amikor kisközösségek fognak össze, hogy lépéseket tegyenek az éghajlatváltozás mérsékléséért és az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásért helyben, a lokális problémákra fókuszálva. Ezeknek a csoportoknak a motivációja sokszor az, hogy mivel a rendszerszintű, felülről jövő lépések a klíma- és ökológiai válság mérséklésére sokszor évtizedes léptékű tervezetekben valósulnak csak meg (ha egyáltalán), addig ezek a helyi közösségek már nem tudnak vagy nem akarnak várni a cselekvéssel.
Bár ezeknek a csoportosulásoknak a működése önmagában nem helyettesíti az elengedhetetlenül szükséges, jogszabályokkal, és folytonos, az állam részéről érkező, kiszámítható pénzügyi támogatással járó programokat, de mégis jelentős szerepet játszik
- a helyi jóllét növelésében, valamint
- a mentális tehetetlenség és szorongás oldásában.
Továbbá kisközösségek, csoportosulások is érhetnek el jelentős változást, gondoljunk csak az egyre sokasodó klímaperekre, melyeket többek között a hőségtől szenvedő nyugdíjasok vagy a jövőjüket féltő diákok kezdeményeztek.
Ide kattintva a cikk folytatását is elolvashatod.
Forrás: masfelfok.hu
Kép: canva.com
