Súlyos problémát okozhat az akkuhulladék Magyarországon
Szaporodnak az illegális akkulerakatok, nemrégiben például Ikladon és Abasáron találtak ilyet, ami mögött feltehetően a feldolgozók kapacitáshiánya áll – írja a hvg.hu.
A lap szerint a két településen több tonnányi akkuhulladékot találtak olyan területeken, amik hivatalosan nem voltak sem hulladéklerakók, sem hulladékfeldolgozók, egyszerű raktárakban, őrizetlenül álltak összefóliázott hordókban és zsákokban. Az nem derült ki, hogy ki vihette oda a hulladákot, a hordókon SDI CELL és HTNS feliratok voltak, ami a Samsung gödi gyárára és a fóti akkufeldolgozóra utal. Mind a két cég tagadta, hogy köze lenne a dologhoz.
AZ AKKUGYÁRTÁS HULLADÉKÁNAK AZ AKKUFELDOLGOZÓKBAN KELLENE KIKÖTNIE, AMIT PÉLDÁUL BÁTONYTERENYÉN ÉS SZIGETSZENTMIKLÓSON MŰKÖDTET A SUNGEEL.
A bátonyterenyei üzemet múlt szerdán felfüggesztette a hatóság a sorozatos szabálysértések miatt, de korábban már többször megbüntették, mivel engedély nélkül tárolt hulladékot találtak.
A hvg.hu szerint a feldolgozók kapacitása nem éri el azt a mennyiséget, ami lépést tudna tartan a gyárak termelésével és a kiselejtezett melléktermékekkel. A jelenlegi uniós szabályozás szerint az akkugyáraknak újra kell hasznosítaniuk az általuk előállított cellákat és ráadásul néhány év múlva minden bizonnyal jóval magasabb igényeket kell kiszolgálniuk a jelenleginél.
A Greenpeace vegyianyag-szakértője a lapnak elmondta, hogy a visszakerülő akkuk feldolgozásához jelenleg nincs meg a szükséges infrastrukturális háttér. Ehhez vagy a meglévő telepeket kellene bővíteni, vagy új akkufeldolgozókat Magyarországra hozni. A bátonyterenyei üzem például azt tervezte, hogy megduplázza a telep kapacitásait, így 85 ezer tonnányi hibás vagy selejtes akkumulátort tudnának feldolgozni, de ez ellen a helyi lakosok is tiltakoztak.
A másik gond, hogy az akkucellákban használt lítiumot a jelenlegi technológiával alig tudják újrahasznosítani, így van rá esély, hogy a cellák veszélyesanyag-raktárakba kerülnek, vagy illegális telepekre. A veszélyeshulladék-tárolók többsége hosszú távú tárolásra alkalmas, nem pedig arra, hogy időlegesen kezeljék őket, ugyanis ezeken a telepeken úgy ártalmatlanítják a hulladékot, hogy betonnal kiöntik a tároló hordókat, amit egy szintén betonból készült medencébe süllyesztenek és a tetejét egy jól szigetelt elemmel lezárják. A veszélyes anyagok kezelése drágább is, mint a kommunális hulladák feldolgozása, így keresik a jogszabályokban a kiskapukat a gyárak.
A hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint Magyarországon nincs meg az a toxikológiai monitoring kapacitás, amivel fel lehetne mérni a károkat és nincsenek meg azok az eszközök sem, amelyekkel szabálytalanság esetén komolyabb büntetést lehetne kiszabni.
Forrás: portfolio.hu
