Bizonyára sokan láttátok már a Netflix új sikerfilmjét, a Don’t Look Up (Ne nézz fel!) című alkotást. Ha nem, akkor mindenképp nézz fel! A film szatirikus stílusban meséli el a világvégét. Megszokhattuk már a hasonló témájú filmekből az alaptézist: a Földet egy óriási katasztrófa fenyegeti, a tudósok megoldást keresnek, elhangzanak nagy szavak, jönnek hősök, aztán a végítélet vagy bekövetkezik, vagy sikerül elhárítani. Ebből már bőven láttunk eleget, Hollywood kedvelt témája a világvége.

A Don’t look up abban különbözik a szokásos katasztrófafilmektől, hogy egyáltalán nem leplezett céllal a klímavészhelyzetre vonatkozó jelenlegi hozzáállásunkra mutat fájóan valós tükröt. Brutálisan eltúlzott karakterekkel, szúrós humorral. Ahogyan a főszereplő Kate Dibiasky (Jennifer Lawrence) a tévéinterjú során a kamerába ordítja, hogy „Mind meghalunk” ugyanezt teszi velünk ez a film. Vegyük már észre, hogy baj van! Nem kicsi baj.

És itt jön az izgalmas rész (számomra), ugyanis a film gyönyörűen felsorakoztatja azokat a tipikus viselkedési reakciókat, amiket az emberek adnak egy ekkora méretű problémára. A környezetpszichológia is hasonló kérdésekre keresi a választ.  Számomra az egyik legkézenfekvőbb magyarázat ezekre a magatartásformákra, hogy a probléma olyan nagy és összetett, ami túlmutat az eddigi tapasztalatainkon, ezért teljesen irreális reakciókat vált ki belőlünk mindaddig, amíg ezt nem tudatosítjuk. Például: amíg kisgyerekként nincs saját tapasztalatunk arról, hogy a kályha ajtaja forró és megégeti a kis kezünket, addig a szüleink hiába magyarázzák, hogy „ne nyúlj oda”, mert kívül esik az elképzelhetőn. Aztán később a tapasztalat útján csak megtanuljuk… Nos, a klímahelyzet kapcsán a rossz hír, hogy nem igazán van időnk a „későbbre”. A filmbeli metafora, nevezetesen az aszteroida is elég hamar, mindössze 6 hónappal a felfedezése után szeretné leradírozni az életet a Földről.

Számomra a film egyik erős üzenete pont az (és ezzel magasan túlmutat egy „átlagos” katasztrófafilmen), hogy vegyük észre a saját ostobaságunkat, térjünk végre észhez, azaz: figyeljünk, halljuk meg a tudósok üzeneteit, majd pedig lássuk be a saját felelősségünket, és cselekedjünk. 

(Csak mellékesen szúrom ide, hogy Rachel Carson: Néma tavasz című könyve, ami útjára indította a környezetvédelmi mozgalmakat, éppen 60 évvel ezelőtt jelent meg. Leálltunk a környezetpusztító kemikáliák gyártásával?)

Kölcsönvettem egy listát a klímaváltozással kapcsolatos tipikus reakciókról. Az Öko Hírnök Képzéseinken minden alkalommal nagy hatást ér el a résztvevőknél ez a kategorizálás, hiszen mindenkinek rögtön eszébe jut egy-két ismerőse. Te melyik vagy leginkább az alábbiak közül?

• Tagadó: „Nem is biztos, hogy van klímaváltozás, korábban is többször változott a Föld éghajlata” illetve „Az interneten olvastam, hogy {bármilyen random teória}”

• Kishitű: „Oldják meg mások, nem az én feladatom, én túl kicsi vagyok ehhez!”

• Technokrata: „A technológia, az új találmányok majd megoldják a gondjainkat,kár magunkat strapálni.”

• Hedonista: „Élvezzük az életet, amíg lehet, remélhetőleg minket még nem fog komolyan érinteni a klímaváltozás.”

• Közömbös: „Van elég bajom a rémhírek nélkül is, engem ez már tényleg nem érdekel.”

• Szkeptikus: „Reménytelen vállalkozás, az emberiség képtelen megváltozni, úgysincs semmi esélyünk”

• Strucc: „Beszéljünk inkább valami vidámabb dologról!”

A Ne nézz fel c. film szereplői közül számos ilyen viselkedést lehet felfedezni. Persze vannak átmenetek, metszetek, a skálák különböző fázisai domborodnak ki a történetben. Ami számomra tanulságos, hogy még mindig rengeteg módon kerüljük ki a valódi változást. A Humusz Szövetség továbbra is eltökélten dolgozik a fenntartható, környezettudatos viselkedés elterjesztéséért, leginkább az oktatás, példamutatás eszközeivel.

Azt gondolom, hogy változni sosem késő. „Szerencsére” nem egy hirtelen csapással nézünk szembe, ami ellen már úgysincs mit tenni. Igenis érdemes megpróbálni. Hiszek abban, hogy a kis életemben meghozott aprónak tűnő változásokkal el lehet érni egy igazságosabb életformát a Földön. 

írta: Merza Péter

képek forrása: netflix, youtube