2012-ig meg kell állítani az EU-ban keletkező hulladékmennyiség növekedését! Ezt szavazta meg az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága kedden, a hulladék keretirányelv felülvizsgálatának második olvasati tárgyalásán. A parlamenti bizottság most ismét megszavazta a Parlament által már az első olvasat során is elfogadott javaslatok többségét, valamint újra elővette az újrahasználatra és az újrafeldolgozásra vonatkozó célkitűzéseket.

Európában évente több mint 1,8 milliárd tonna szemetet termelünk. Ez a mennyiség gyorsabban növekszik, mint a GDP és csak kevesebb mint egyharmadát dolgozzák fel újra. Néhány tagállam a települési hulladék 90%-át lerakón helyezi el, míg más tagállamok csak a 10%-át. Az Európai Bizottság 2005 szeptemberében javasolta az 1975-ös hulladék direktíva felülvizsgálatát, elsősorban azért, hogy az újrafeldolgozással kapcsolatban új szabályokat fektessen le, valamint hogy a tagállamok számára hulladékcsökkentési programok kidolgozását írja elő.


Kötelező célszámok a hulladékmennyiség stabilizálására, az újrahasználatra és az újrafeldolgozásra

Caroline Jackson (a téma raportőre, Népppárt, UK) jelentése szerint 42 képviselő támogatásával, 14 képviselő tartózkodásával, ellenszavazat nélkül szavazták meg azt a javaslatot, miszerint a keletkező teljes hulladék mennyiségét 2012-re a 2009-es szinten kell stabilizálni. A tagállamoknak hulladékmegelőzési programokat kell majd készíteniük a keretirányelv hatályba lépését követő 5 éven belül. Ehhez olyan célkitűzéseket is meg kell fogalmazniuk, amelyekkel teljesíthető lesz a 2012-re megkövetelt stabilizálás, majd pedig a még jelentősebb csökkentés 2020-ra.

A képviselők célszámokat határoztak meg az újrahasználatra és az újrafeldolgozásra vonatkozóan is. 2020-ra az újrahasználati (reuse) és újrahasznosítási (recycle) arányoknak legalább 50 tömegszázalékot kell elérniük a háztartási hulladékok esetében, az ipari, gyártási, építési- és bontási hulladékok vonatkozásában pedig 70%-ot. Azok a tagállamok, amelyek a fenti kategóriák bármelyikében eddig 5% alatt teljssítettek vagy nincsenek erről megfelelő adataik, a teljesítésre 5 év haladékot kapnak.

A tagállamoknak 2015-ig meg kell szervezniük a szelektív gyűjtést legalább a következő hulladéktípusokra: papír, fém, műanyag, üveg, textil, egyéb biológiailag bomló hulladékok, olajok és veszélyes hulladékok.

Égetés

A képviselők számára alapvető cél, hogy csökkenjen a szennyezést okozó lerakók és égetők száma. A bizottsági tagok megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy a hulladékégetést ártalamtlanításnak vagy hasznosításnak kell-e minősíteni. A keddi szavazás eredményekkép hasznosításnak kell majd tekinteni, ugyanakkor az égetőknek ehhez egy bizonyos energiahatékonysági kritériumnak is meg kell felelniük (amelyet a keretirányelv függeléke tartalmaz). Az energiahatékonysági kritérium elvetésére vonatkozó módosító javaslatokat igen szoros szavazáson utasították el (24: 29 arányban), viszont 28: 27 arányban voksoltak arra, hogy a hatékonysági formula hatását az irányelv hatályba lépését követő 2 éven belül vizsgálják meg.

Az első olvasat során még a képviselők többsége elvetette, hogy az égetőket hasznosító berendezéseknek tekintsék és akkor még az energiahtékonysági formulát is leszavazták.

A képviselők ragaszkodtak az 5 lépcsős hierarchiához

A képviselők az 5 lépcsős hulladékhierachia alkalmazását követelnék meg, amely a következőképp rangsorolja a hulladékgazdálkodás módjait: megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, hasznosítás, és utolsóként a biztonságos ártalmatlanítás. Ezt a rangsort a képvielők állásfoglalása szerint általános szabálynak kell tekinteni, nem pedig csak útmutató elvnek, ahogy azt a környezetvédelmi miniszterek Tanácsa javasolja. A megadott sorrendtől való eltérés csak akkor lehetséges, ha ennek jogosságát az adott hulladéktípus kezelésével és keletkezésével kapcsolatos minden hatásra kiterjedő életciklus szemlélet („life cycle thinking") alátámasztja.

Az újrafeldolgozásért küzdő civil környezetvédők tavalyi demonstrációja

Adatok

Európa 1.8 milliárd tonnás éves hulladéktermelése 1 főre lebontva kb. 3.5 tonnányi hulladéknak felel meg. Ez elsősorban háztartási, kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági, építési és bontási, bányászati, szállítási és energiatermelés során keletkező hulladékokból áll össze.

A települési szilárd hulladék éves átlagos mennyisége 530 kg/fő, ám ez csak egy átlagérték, amely elmossa a tagállamok közötti jelentős különbségeket. Így páldául az EU tízek egy főre eső éves hulladékteremelése 300-350 kg, míg az EU tizenötök országaiban ez az érték 570 kg körül mozog.

2005-ben az EU települési hulladékának 49%-a került lerakókra, 18%-a égetőkbe és csak 27%-át komposztálták vagy dolgozták fel újra.

A keretirányelv parlamenti jelentéstevője, Caroline Jackson most azt reméli, hogy a második olvasati folyamatban megegyezésre tud jutni a környezetvédelmi miniszterekből álló Tanáccsal, és így a végleges megállapodás tervezete idén júniusban végre a Parlament elé kerülhet szavazásra. Ha nem, akkor a tárgyalások ősszel tovább folytatódnak.


Forrás: Environment 2008. 04.08.

Korábbi cikkek a témában:

Sajtóközlemény

Valami nagy, nagy tüzet kéne rakni

Az uniós képviselők a megelőzésre szavaztak!

Folytassuk az e-mail kampányt, hogy Európát ne árassza el a szemét!

Az Európai Parlament a hulladékcsökkentésre szavazott!

Hogyan szavaztak a magyar EU-parlamenti képviselők?

Az EU hulladékmegelőzéssel és újrafeldolgozással tudná segíteni a klímavédelmet

Az égetés nem hasznosítás!

Magyarra fordított cikkek a mostani szavazásról ill. a Tanács állásfoglalásáról

Veszélyben az európai műanyag-újrafeldolgozás

Uniós képviselők szigorúbb újrahasznosítási célkitűzésekért

Követik-e a tagállamok az Európai Parlament példáját?

A tagállamok gyengíteni akarják a célkitűzéseket

Háttéranyag