Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 17 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nimfea az illegális hulladéklerakók ellen

  • 2008. április 03.
  • humusz
A regionális hulladéklerakók építése és az autópályák fejlesztése növeli az illegálisan lerakott hulladék mennyiségét? Lehet, hogy nem mindig és mindenhol, de mi a környékünkön ezt tapasztaltuk. Székely Zsuzsa, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, KÖTHÁLÓ Iroda

A helyi hulladékszállítás és elhelyezés átalakításával sajnos nagyon sok településen negatív folyamatok indultak el. A lakosság egy része ugyanis nem hajlandó hulladékát a kijelölt lerakókba, gyűjtőhelyekre szállítani, hanem a települések környékén található fasorokba, mély fekvésű, vizes területekre hordja.

Külön súlyosbítja a problémakört, hogy az autópályákhoz épült szilárd burkolatú szerviz-utak lehetővé teszik a lakosság számára, hogy a korábban személyautóval járhatatlan földutak helyén kialakított új utakon szállíthassák szemetüket az erdősávokba, csatornapartokra.

A Tisza mentén évről évre visszatérő súlyos probléma a horgászok, fürdőzők, kirándulók által zsákszámra hátrahagyott hulladék, melyet a hullámtérben az első áradások vagy a vaddisznók terítenek szét.

Egyre több település határát borítja el a hulladék, elég például a Szolnok-Budapest vasútvonal, vagy a 4. számú főút Budapest-Debrecen szakasza mentén megnézni a tonna számra hátrahagyott háztartási szemetet, feleslegessé vált bútorokat, berendezéseket.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évek óta önkéntesek és munkatársak segítségével felméri az illegális hulladéklerakókat, majd bejelenti a jegyzőnek és az illetékes felügyelőségeknek. A bejelentések hatására a lerakók mintegy 10 %-át számolják, vagy számoltatták fel. A rossz hír az, hogy a szemét a kirakott figyelmeztető táblák ellenére igen hamar újratermelődik.

A Nimfea már 2008-ban is bejelentett 5 illegális lerakót Túrkeve, Hajdúnánás, Polgár és Kisújszállás környékén. A lerakók főként kommunális hulladékokat tartalmaznak, kisebb hányadban szerves és építési törmeléket.

Egyre rosszabb a helyzet egyesületünk székhelyén, Túrkevén is. A városunkban keletkező hulladékot a Kétpói Regionális lerakóban kell elhelyezni, ezért a helyi kommunális hulladéklerakó megszűnt. A lakosság egy része azonban nehezen alkalmazkodik az új rendszerhez, így a hulladékát a végleges bezárásra váró szeméttelepre vezető út mellé hordja. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Túrkeve környékén sok a védett terület, hiszen két nemzeti park határán fekszik. Legutóbb a Nimfea Természetvédelmi Egyesület és a Herman Ottó Természetvédő Kör munkatársai Túrkeve Fehértó nevű határrészén közel két hektáros illegális szemétlerakót találtak.

A környékbeli kubikgödrök sajnos már több éve illegális hulladéklerakóként működnek, ahova a helyi lakosság hordja főleg az építési törmeléket, de kommunális hulladékát is. Ezzel egy időben a külterületi illegális hulladéklerakás is fokozódott. Nőnek a szeméthegyek, pedig ezek felszámolására egyszer még nagyon komoly költségeket kell fordítani.

Az illegális hulladéklerakók tájképrombolóak, súlyosan szennyezik a termőtalajt, a felszíni és felszín alatti vizeinket, veszélyeztetik a természeti területeket.

A közelmúltban Túrkeve környékén a következő illegális lerakásokat azonosítottuk:

  • Fehér-tó: kommunális és építkezési hulladék, mintegy 80 m³
  • Bala: kommunális hulladék, mintegy 10 m³
  • Akasztó-gát: kommunális, mintegy 4 m³
  • Városkerti véderdő mögött: kommunális, szerves és építési törmelék, kb. 40 m³
  • Holt-Berettyó partja: kommunális, mintegy 8 m³
Sajnos ez a tendencia egyre növekvőben van, mind nagyobb területeket foglalnak el az illegális hulladéklerakók, miközben a települések hatalmas összegeket költenek hulladéklerakók és hulladékégetők építésére, melyek maguk is környezetrombolók, környezetszennyezők. Aki beszámolómat elolvasta, annak valószínűleg nem kell hangsúlyoznom a szemléletformálás jelentőségét. Ám egyelőre a fogyasztókat a reklámok erőteljesebben befolyásolják, mint a környezeti nevelés. Ráadásul amíg nem épül ki a szelektív gyűjtés infrastruktúrája, amíg nincs megfelelő szabályozás a csomagolóanyagok visszaszorítására, sőt a csomagolóanyag-lobby el tudja érni, hogy a visszaváltható palackok eltűnjenek a boltokból, addig a környezettudatos fogyasztók is keveset tehetnek.