Az életútelemzésről
Az élet útja során
Körülvesznek minket a szennyező termékek és technológiák. Természetes követelmény, hogy ezeket környezetkímélőkkel helyettesítsük. Mennyire környezetszennyező egy termék? Milyen és mekkora terheléssel jár egy technológia alkalmazása? Amilyen kézenfekvőek ezek a kérdések, annyira bonyolult lehet a válasz.
Ha képet akarunk kapni egy termék környezeti hatásairól, akkor figyelembe ? sőt számításba ? kell venni az egész életútját. Innen az eljárás neve, az életútelemzés. Elterjedt az életciklus-elemzés kifejezés, mert elsőként a többször felhasználható termékek környezeti hatását vizsgálták. A visszaforgatás (reciklálás) kifejezésből származik az életciklus-elemzés, noha az ilyen termékeknél is meg kell vizsgálni a ciklusok előtti és utáni életutat. A vizsgálat tehát a ?bölcsőtől? a ?sírig? követi nyomon a környezeti hatásokat. Nemcsak a tényleges gyártási folyamatot veszi figyelembe, hanem a félkész termékek gyártása során fellépő hatásokat, bizonyos esetekben a segédanyagok és az üzemeltetéshez szükséges anyagok környezeti hatásait is. Kitér természetesen a nyersanyag-kitermelés és ?ellátás vizsgálatára is. A szállítás is nagyon fontos szempont. Jelentős lehet a gyártáshoz felhasznált anyagok fuvarozása, más esetben magának a terméknek a szállítása jár jelentős környezeti hatással. Ugyancsak számításba kell venni az energia-felhasználást. Itt is célszerű számolni a gyártáshoz szükséges energiával, de egyes esetekben, például egy hűtőszekrénynél a használathoz szükséges energia fontosabb lehet. Végül, de nem utolsósorban a termék hulladék formájában történő kezelését kell vizsgálni.
Látható, hogy az életútelemzés egy pillanat alatt rendkívül bonyolulttá válik. Elindulunk egy egyszerű üvegpalacktól, s egy lépés után szükségünk lenne a közúti közlekedés és energiatermelés környezeti hatásainak ismeretére. Nem véletlen, hogy nagyon ritka az átfogó életút-vizsgálat, s nem meglepő. Hogy elkészítését szabványok szabályozzák. A pontos számításhoz ismerni kell a felhasznált termékek, szolgáltatások környezeti hatásait ? ezek szintén életútelemzéssel számolhatók ki. Ezekhez ugyanígy további életútelemzések kellenek és így tovább. Ez természetesen nem követhető végig, a vizsgálatok során a fontosabb környezeti hatásokra kell szorítkozni. Egy életútelemzés így is rendkívül összetett, s a végeredmény is számtalan tényezőt sorol fel.
Számításba kell venni a különböző légszennyező és vízszennyező anyagokat, a keletkező hulladékokat, talajszennyezéseket. Ezen túl is jelentkezhetnek az emberi egészséget, valamint az élővilágot károsító hatások. Számolni kell a felhasznált természeti erőforrásokkal, köztük a megújulókkal (pl. termőtalaj, víz), valamint a meg nem újulókkal (pl. ásványkincsekkel). Ez zavarba ejtően sok szempontot jelent, ezért a környezeti hatásokat hatáskategóriákba sorolják, megállapítják például, hogy mennyiben járulnak hozzá a környezet savasodásához, az élővilág degradálásához, az egészségi károkhoz vagy más, kiemelten fontosnak ítélt környezeti problémához. Így is több szempont szerint értékelik az adott termékeket, s nagyon ritka, hogy valamelyik termék minden szempontból jobb (vagy rosszabb) volna. Murphy alapján azt mondhatjuk, hogy minden termékhez található olyan mérlegelési szempontot, ami alapján az jónak (vagy rossznak) minősíthető. A szempontok közös nevezőre hozásának is megvannak persze a technikái, amelyek természetesen vitathatóak is. Egyes szempontok kiemelése, súlyozása, stb.
Az életútvizsgálat minden bonyolultságával együtt sem vesz figyelembe gazdasági vagy társadalmi szempontokat. A termékek költsége, más gazdasági jellemzője, avagy társadalmi hatása érdekes kérdés, de más vizsgálatok körébe tartozik. Életútelemzést leginkább termékekre, termékcsoportokra készítenek, de elvégezhető szolgáltatásra, valamely gyártási folyamatra vagy akár egy ágazat tevékenységére is. Érdekes lehet összehasonlítani például a közlekedés és az áramtermelés hatásait, de ebből nemigen tudunk következtetést levonni. Annál inkább abból, hogyha összevetjük környezeti hatásuk tekintetében az azonos célú termékeket, szolgáltatásokat, vagy hasonló funkciójú folyamatokat. Nem véletlen, hogy általában ilyen összehasonlító életútelemzéseket szokás végezni.
Másik gyakori eset, amikor nem a versengő, hanem az egymás mellett használt termékek, végzett folyamatok hatásait veszik számításba, mégpedig az összesét. Így adható meg, hogy egy ország vagy más embercsoportok összesítve mekkora terhet jelentenek a környezetre. Ilyenkor még inkább hasznos közös nevezőre hozni a különböző környezeti következményeket ? erre alkalmazott szellemes módszer az ökológiai lábnyom.
Az életútelemzéseknek több felhasználási területe is van. Használhatja gyártó, hogy környezetbarát ? de legalábbis környezetkímélő ? terméket állítson elő.
Hasznos lehet a politikai döntés-előkészítő folyamatban, például amikor a csomagolási hulladék szabályozását dolgozzák ki, vagy újrahasználási/hasznosítási célkitűzésekről tárgyalnak.
Befolyásolhatja a vállalat marketing tevékenységét. Ha a vállalat életútelemzéssel értékeli termékei környezetvédelmi jellegét, akkor az eredményt sikeresen felhasználhatja a reklámozásban.
ÖKO and ECO
Tetra Pak Környezetvédelmi Hírlevél
2002. 1. szám