Jövőre is lehessen 1%-ot felajánlani az illegális lerakók felszámolására!

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A T/3809. számú törvényjavaslat a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról 5. §-a szerint (1) Az Szftv. 4/A. § (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: /E törvény alkalmazásában kedvezményezett:/ „b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyűlés által - a felhasználásért felelős fejezet megjelölésével, kiemelt előirányzatként meghatározott - legfeljebb két cél".

Az indoklás szerint „(...) A kiemelt előirányzatok számának limitálását az teszi szükségessé, hogy számuk az elmúlt időszakban indokolatlan mértékben növekedett (2007. évi rendelkező évben már hat kiemelt cél javára lehet rendelkezni)."

Miniszterelnök úr, kérjük, hogy változtassa meg benyújtott javaslatát a parlamenti szavazás előtt! A költségvetési törvény előterjesztésében szereplő két cél nagyon fontos, de emellett más célok társadalmi támogatásának lehetőségeit is meg kell teremteni.

Az Összefogás a Tiszta Magyarországért szektorközi munkabizottság értelemszerűen a 1517-es technikai számú, az illegális hulladéklerakások felszámolásának feladatait támogató kiemelt közcél további fennmaradása mellett érvel elsősorban. Ezt a javaslatot tavaly Ön is személyesen és írásban támogatta. Erre a közcélra idén közel 35000 adózó ajánlotta fel a második 1 %-ot, ami az összes egyház és közcél figyelembe vételével a hatodik legfontosabb terület volt.

A munkabizottságban, amelynek mukájában két tárca is aktívan részt vesz, komoly előkészítő munka folyik annak érdekében, hogy a közcélra összegyűlt pénzt hatékonyan és transzparensen használják majd fel. MINDEN társadalmi szektor érdekelt abban, hogy az országot elcsúfító és potenciális környezeti károkat okozó szemétkupacok eltűnjenek. Az elkészített javaslatok szerint az adózók által felajánlott pénzt még bővíteni is lehet, a pályázók önrészének segítségével. A bizottság arra fókuszál, hogy a pénzalapot olyan módon használják fel, hogy a megtisztított területeken olyan garanciális beavatkozások történjenek, amelyek megakadályozzák a szemétkupacok újratermelődését.

Minden közvéleménykutatásban első helyeken szerepel a környezetvédelmi problémák között az embereket bosszantó szemételhagyás és a rossz köztisztasági állapotok. Ezt bizonyítja, hogy első alkalommal, kis publicitás mellett is sokan szánták erre a célra az adójuk 1%-át, több mint 238 millió forint gyűlt össze. Ez az összeg következő években biztosan jelentősen megnőne, különösen, ha lenne alkalmunk bebizonyítani, hogy hatékonyan és eredményesen használjuk fel a pénzt.

Az állam évek óta nem szán egy fillért sem erre a célra. Az adózók által felajánlott összeg egy év alatt is nagyobb, mint amennyit az elmúlt 10 évben az illetékes tárca fordított az illegális szemétlehagyások felszámolására. Az elsősorban érintett önkormányzati szektornak nincs forrása erre, állami segítség nélkül nem képes ellátni ezt a feladatot. Ha nem lesz 1%-os felajánlási lehetőség, akkor a költségvetésből kell erre a célra forrást biztosítani.

Az ország esztétikai képének javítása sokszorosan megtérül, hiszen felmérések szerint a hazánkba látogató turisták harmada nem tér vissza, mert szemetesnek, gondozatlannak tartja az országot!

Általános érveink:

Egyetértünk azzal, hogy a kiemelt közcélok köre nem bővülhet ötletszerűen a végtelenségig.

Egyetértenénk azzal, hogy esetleges további közcélok csakis érdemi előkészítés, elemzések és hatástanulmányok alapján, az általános cél mellett a felhasználás módját, a szükséges lebonyolító intézményrendszer kritériumait is kidolgozva kerülhessenek be.

Egyetértenénk azzal is, hogy csak azok a kiemelt közcélok maradhassanak bent, amelyek előre meghatározott kritériumok alapján, megfelelő színvonalon, költség-hatékonyan és átláthatóan használták fel az adófizetők felajánlott támogatásait és kiérdemelték a folytatólagos bizalmat.

Ugyanakkor a már létező, működő kiemelt közcélok esetében egy ilyen váratlan, gyakorlatilag érdemi indoklás és előzmény nélküli, egyetlen tollvonással történő forrásmegvonás ellehetetleníti a folyamatos munkát.

Egy lehetséges bővülés „veszélye" nem indokolja a jelenleg már jól működő vívmányok jelentős szűkítését. Az a tény, hogy további kiemelt közcélokra érkeztek javaslatok, nem indokolja a Parlament által már elfogadott közcélok megszüntetését.

Az eddig meghatározott hat közcél közül (sajnos) egyik sem vált okafogyottá. Az eddigi éves beszámolókat elfogadták, tehát olyan minőségi kifogás sem merült fel, a mi a megszüntetés indokolná.

Az adózók akaratának ismeretében egy forrásmegvonás esetén indokolt lenne, hogy a a költségvetésben hasonló nagyságrendű cimkézett forrást biztosítsanak az adott közcélra.

A 144 egyházból kettő kapott több mint százezer hívőtől felajánlást. Három egyháznak érkezett több mint tízezer adózótól, tizenötnek ezres nagyságrendben, 63 kapott kevesebb mint 1000 és 59 kevesebb mint száz adózótól! Ehhez képest a parlagfű irtásra 130.000, erdőterületekre, tömegsportra, társadalmi bűnmegelőzésre és illegális hulladéklerakók felszámolásra 30-30 ezer, míg a szülőföld alapra is közel 10.000 adózó ajánlott fel támogatást!

A közcélok sem egymással, sem az egyházakkal nem versenyeztek, nem „szívták el" egymás elől a forrásokat. Eddig fokozatos bővülés mellett is az adózók alig harmada rendelkezett az adója 1+1 százalékáról, de épp a T/3809. számú törvényjavaslat alapján jövőre megszűnik a „borítékos" rendelkezése és jelentősen egyszerűsödik felajánlás módja, tehát további forrásbővülés várható.

Tisztelt Miniszterelnök úr, kérjük, fontolja meg érveinket, és változtassa meg az előterjesztést olyan szellemben, hogy ez a példaértékű szektorközi munka tovább folytatódhasson, és az adózóknak jövőre is legyen alkalmuk erre a fontos közcélra gyűjteni!

Köszönettel és tisztelettel,

Budapest, 2007. október 31.

csatlakozó szervezetek:

• Köztisztasági Egyesülés

• Öko-Pack Kht.

• Zöld Akció Egyesület, Miskolc

• Zöld Kör, Hajdúböszörmény

• KukaBúvár Egyesület