A betétdíjon vitatkoznak a borászok
A betétdíjrendszer jövõjét illetõen nem egységes a borászatok véleménye; az ágazat nagy része támogatja a környezetvédelmi tárca terveit, egyes cégek ugyanakkor a zöld szervezetek álláspontja felé hajlanak. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008 elsõ felében tervezi a betétdíj-rendszerrel kapcsolatos hulladékgazdálkodási szabályozások véglegesítését, az új szabályok 2010-tõl lépnének hatályba.
A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének ügyvezető igazgatója, Müller István, az MTI-nek elmondta: szervezetük támogatja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium új koncepcióját, amely a betétdíj-rendszer önkéntességének fenntartásával, a rendszer rugalmasabbá tételével változtatna a vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályokon.
A betétdíjrendszer, azaz a pénzdíjas üvegvisszavétel kötelezővé tétele diszkriminálná azokat a kiskereskedőket, amelyek nem tudják kiépíteni saját visszaváltó rendszerüket - érvelt. Az ügyvezető igazgató szerint a kiskereskedelmi egységek 40 százaléka nem rendelkezik sem anyagi forrással, sem elegendő hellyel, hogy az üvegek visszaváltását meg tudja oldani.
Varga Péter, a Varga Pincészet ügyvezető igazgatója az MTI-vel közölte: cégük inkább a zöld szervezetek véleményét osztja, akik a betétdíj kötelező tételéhez ragaszkodnak. A betétdíj jó eszköz lehet arra, hogy a csomagolási hulladékok egyre gyorsabb ütemű képződését lassítsa.
A magyar borászatban 40 éve működik ágazati betétdíjas rendszer. A Varga Pincészet belföldi forgalmazásában az alacsonyabb költségigényű, újratöltős rendszerű termékek értékesítésének aránya meghaladja a 90 százalékot. A Hulladék Munkaszövetség évek óta lobbizik a betétdíj kötelezővé tételéért, a szervezet szerint az önkéntes betétdíj rendszer megtartása a multinacionális kereskedelmi cégeknek kedvez, mert a visszaváltó rendszerek kiépítése és fenntartása költségigényes.
Forrás: MTI / Menedzsment Fórum
