Hulladékégetés elleni kampány Pécsett
A magyar kormány európai uniós források reményében, és a „hulladékipari lobby" hatására hat regionális hulladékégető felépítésének engedélyezését tervezi az országos hulladékgazdálkodási terv keretében, egyenként körülbelül 100-200 ezer tonna per éves kapacitással. Az Európai Bizottság korábban javasolta az Európai Parlament (EP) számára, hogy az égetést sorolják át a hulladékártalmatlanítás kategóriába, és ez a módszer kapjon elsőbbséget az újrahasznosítással, és lerakással szemben. Több európai zöldszervezet, és a Hulladék Munkaszövetség (HuMusz) ellenkampányának köszönhetően az EP elutasította a javaslatot, de a hazai politikusokat ez a legkevésbé sem befolyásolta a magyarországi tervek megítélését illetően.
A hulladékégetés erőltetése tipikus példája annak az esetnek, amikor a döntéshozó politikusok, a hulladékos lobbyval karöltve egyetlen és megfellebbezhetetlen igazságként álcázva próbálnak ránk sózni egy környezet- és egészségromboló „hulladékkezelési" eljárást. De hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, érdemes pár mondattal alátámasztani az előbbi állítást.
A hulladékégetés egyáltalán nem nyerő az égető környékén élők számára, mivel a kéményből távozó - határértékek ide vagy oda - hegyi levegő tisztaságúnak nemigen nevezhető füst a nehézfémek mellett dioxinokat, furánokat, klórt - és más erősen mérgező vegyületeket tartalmazhat. Mivel a kommunális hulladék összetétele rendkívül változó, nagyon nehéz felmérni milyen egészségkárosító anyagokat tartalmaz a kéményen át távozó finom por, melynek PM2.5-es részecskéit, vagy az annál kisebbeket még a legmodernebb szűrők sem tudják kiszűrni. Ez a legveszélyesebb egészség- és környezetromboló hatású tényező, mivel az apró porszemcséken erősen rákkeltő, testi és szellemi visszamaradottságot, fejlődési rendellenességet okozó mérgező vegyületek, például dioxinok, nehézfém részecskék, szerves vegyi anyag maradványok tapadnak meg. Ezeket az emberi légzőszervrendszer kis méretüknél fogva nem képes kivédeni sőt, a PM1-es részecskék még a sejtfalon is képesek átjutni, beépülnek a DNS-be, és károsítják a magzati fejlődést, rombolják az idegrendszert, viselkedési, és tanulási zavarokat, továbbá, szív és érrendszeri megbetegedéseket okozva. Rendkívül nehezen, vagy egyáltalán nem bomlanak le, és nehezen, vagy egyáltalán nem ürülnek ki az emberi szervezetből, ott tartósan felhalmozódva mérgeznek, akár több generáción keresztül is, mivel az anya vérével, a magzatba is bejutnak.
Több európai országban ezért vagy tiltják az égetést, vagy olyan szigorú szabályozás alá esik, hogy egyszerűen nem éri meg (pl.: Svédország). Ausztria ez esetben sajnos negatív példa, mivel a határ osztrák oldalán (Szentgotthárd mellett) terveznek egy komoly hulladékégetőt. Az állandó széljárás persze Magyarország felé fújja a szennyezett levegőt, és az égetőmű mindössze 200 m-re van Szentgotthárdtól, és a magyar határtól. Az Uniós tag Auszrtriát úgy látszik nem különösebben zavarja, hogy ezzel veszélyeztetik az Őrség élővilágát, és Szentgotthárd lakosságának egészségét, pedig ha a határ nem ott húzódna, nem épülhetne fel az égetőmű sem.
A negatív hatások mellett alig tudunk pozitívumot felsorolni. Az égetéssel értékes másodnyersanyagokat pazarlunk el, és a lineáris eldobós szemléletet erősítjük a ciklikus újrahasznosító helyett. Egy égetőmű mind több és több szemetet igényel a gazdaságos üzemeléshez, így tág teret engednénk a szemétimportnak is. Arról már ne is beszéljünk, hogy míg egy égetőmű körülbelül 40 munkahelyet hoz létre, addig egy hulladékszelektáló és újrahasznosító telep 250-et.
A pécsi LMV a Pécsi Zöld Körrel együtt csatlakozott a HuMusz kampányához. Minden héten szerdán délután kettő és hat között kinn vagyunk a Széchenyi tér és a Király utca sarkán, a McDumálsszal szemben és infopultozunk, aláírásokat gyűjtünk. Ők egyébként - mint mindig - most is szívesen rendelkezésünkre bocsátják a mosdójukat. Vidéken egyedül Pécsett működik komplex ökostand ahol az aláírásgyűjtés, és kiadványterjesztés mellett elsőként a Bocs Alapítvány által kidolgozott ökolábnyom számítás is van, így bárki megtudhatja, hogy mennyivel járul hozzá személy szerint a bolygó terheléséhez, és gyakorlati tanácsot is kaphat arra nézve, hogy hogyan csökkentheti a környezetterhelést. Az érdeklődők saját ökolábnyom számolót is vehetnek maguknak, és akár otthon is kiszámolhatják az ökológiai lábnyomukat.
A kampány június 30-ig tart és ősszel szeptember 1.-től folytatódik. Az emberek érdeklődők, - különösen nagy az érdeklődés az ökolábnyom számítás iránt - sokan ismernek már, és támogatnak minket. Számos aláírás gyűlt össze az égetés ellen, és elenyésző azok száma akik el tudnák fogadni az égetést, mint hulladékkezelési megoldást. Nagy szükség lenne viszont aktivista segítségre a pultnál a kampány további sikeréhez az érdeklődők nagy száma miatt. Gyertek minél többen segíteni, hogy egy égetőmű alapkövét se rakhassák le Magyarországon!
