A rezsicsökkentés újabb hulladékos áldozata
100 település közös szemétkezelőjét irthatja ki a rezsicsökkentés. Még azelőtt elhagyja a 285 ezer Pest megyei lakost kiszolgáló önkormányzati hulladékkezelő céget az ügyvezetője, hogy az állam jövőre átvenné a csőd felé tartó társaságot. Azt mondja, a rezsicsökkentés és az új szabályozás betette a kaput a Zöld Híd Régió Kft.-nek.
Nem indult egyszerűen a Zöld Híd nevű, Pest megye északkeleti részét ellátó hulladékkezelő projekt. Az érintett települések kilenc helyi népszavazáson utasították el a javasolt fejlesztési helyszíneket, lakossági fórumon még tojásdobálás is előfordult. Az EU egy időre vissza is vonta a támogatást, ráadásul az ellenzők oldalán vonult fel Illés Zoltán, aki 2010-től környezetvédelmi államtitkárként tevékenykedett.
Akkoriban sokan temették a programot. Mára viszont az Európai Unió támogatásával 7 milliárd forintból két hulladékkezelő központot alakítottak ki; a Gödöllő határában lévő Ökörtelek-völgyben és Nógrádmarcalban. Szelektív gyűjtésben saját elmondásuk szerint jelenleg az országos átlag háromszorosát teljesítő, közösségi tulajdonban lévő közszolgáltatási rendszerként működnek. Viszont ebben a formában már nem sokáig. A cég - hivatalos nevén a Zöld Híd Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (ZH) - a csőd szélén áll, Gyenes Szilárd projektvezető pedig november 20-án megválik az ügyvezetői széktől, tevékenységét Gödöllő alpolgármestereként folytatja. 2010-es indulása óta vezette a társaságot, amelynek a tulajdonosa egy 106 Pest és Nógrád megyei településből álló önkormányzati társulás - írta a vs.hu.
217 millió mínusz
A 285 ezer embert ellátó ZH-nál úgy látják, a program az inflációkövető díjemelésekkel ma is fenntartható lenne, ha a kormány a hulladékgazdálkodási szolgáltatókra nem vetne ki új díjakat, és nem csökkentené a rezsit. A bevételek döntő többsége ugyanis a lakossági díjakból, a szelektív gyűjtés anyagértékesítési és támogatási forrásaiból tevődik össze. A többi tétel elenyésző. Mivel a kormány előbb korlátozta, majd mesterségesen csökkentette a díjat, miközben emelte a terheket, törvényszerűen hiány keletkezett, így mostanra a ZH egyenes úton halad a csőd felé. Tavalyi mérlege – a korábbi pozitív eredmények után – mínusz 217 millió forint lett, saját tőkéje mínusz 138 millió forint. A folyamatosan keletkező veszteség miatt a fejlesztési forrásokból finanszírozzák a cég működését.
„A tavalyi, 217 millió Ft-os veszteség mellett idén 350 millió Ft körüli veszteségre számítunk. Adósságaink is sokasodnak. Sem az új lerakási járulékot, sem a felügyeleti díjat nem tudtuk kifizetni. Az Áfa befizetésre részletfizetést kértünk. Minden más pénzügyi kötelezettségünket teljesítjük. Kapnak munkabért a dolgozók, van üzemanyag és kifizetjük a külső szállítókat. Ez utóbbi tételek mind ahhoz kellenek, hogy az embereknél ne maradjon hulladék, ne alakuljon ki környezeti és közegészségügyi szükséghelyzet” - sorolta Gyenes Szilárd. A kérdésre, hogy éreznek-e ebből valamit az ellátott településeken élők, azt állítja, nem, „...de ennek nagy ára van. Halmozódó köztartozások, elmaradó fejlesztések a háttérinfrastruktúrában.”.
Magyarországon 2013-tól csak önkormányzati és állami többségi tulajdonú szervezet végezheti a hulladékgyűjtést, 2014-től pedig már csak nonprofit alapon. A ZH elvileg megfelel az új hulladékgazdálkodási politikának, ennek ellenére került nehéz helyzetbe.
“ A hulladékgazdálkodás tipikus, regionális feladat. Ott kell születnie a döntéseknek, ahol a problémák keletkeznek. Ma ezzel a szemlélettel szembemegyünk” - zárta a volt ügyvezető a beszélgetést.
Forrás: greenfo.hu
