A palagáz átka

A „fracking” a palagáz kinyerését tette gazdaságossá, óriási energiaboomot indítva el az Egyesült Államokban. Az eljárás azonban irdatlan mennyiségű ipari szennyvíz keletkezésével jár, és olyan feltevések is megfogalmazódtak, hogy a fúrás szeizmikus veszélyeket is hord magában, ugyanis fölrengések történtek a lelőhelyek közelében.

Az USA-ban főként azt nehezményezik a zöldek, hogy a Bush-kormány által megalkotott 2005-ös energiatörvény kivonta az olaj- és földgáz-kitermelést a Tiszta Víz Törvény, a Tiszta Levegő Törvény és a Superfund Law hatálya alól, vagyis az olajlobbi szabad mozgásteret és kvázi-büntetlenséget kapott a környezetszennyezésben.

A földgázkitermelés miatt a vezetékes ivóvíz több helyen olyannyira telítődött földgázzal, hogy a lakosok a kamera előtt képesek voltak meggyújtani a konyhai csapból folyó vizet! Ezeket az otthonokat ráadásul gyakorlatilag értékesíteni is képtelenség a bebukott lakáshitelek miatt egyébként is telített ingatlanpiacon.

Ez várna Európára?

Spanyolországban az illetékes minisztérium mérlegelni fogja a módszert, de sokan borítékolják, hogy ez egyenlő az engedélyeztetéssel. A válság által sújtott Spanyolország államkincstárának természetesen nagy szüksége van a bevételre. Mindez ráadásul energiafüggetlenséget is eredményezhetne, hiszen Spanyolország energiaigényének háromnegyedét importtal elégíti ki. Viszont Cantabria megye áprilisban már betiltotta a földgázkitermelés e módját.

Mivel a nemzetközi piacon megnőtt a kínálat a földgázból, s esett a földgáz ára, a Shell például tavaly novemberben bejelentette, hogy Észak-Amerikában részben visszavonul az olaj- és földgázkitermeléstől. Ugyanakkor a társaság, miként a BG Group is, azon van, hogy növelje az igényeket a földgáz iránt: buszok és teherautók földgázüzeművé alakításával.

A hidraulikus repesztést magyarázó videó, és a témáról készült kritikus dalszerzemény is elérhető.

Teljes cikk és forrás: greenfo.hu

*Némelyek a 20. század második felének olajlázához haszonlítják a palagáz kitermelésének az elmúlt években történt felfutását, és fényes jövőt jósolnak neki. Én nem tartozom közéjük, mert sok különbséget látok a 40-50 évvel ezelőtti, és a mai állapotok között.

Először is, - mint számtalan helyen olvashatjuk - a palagáz kitermelése közel sem olyan nyereséges, mint a könnyen, olcsón, egyszerű technológiával kitermelhető olajé volt. Ezt mutatja a cikkben olvasható, a Shell vállalatra vonatkozó hír is. Másodszor: a palagáz (és egyáltalán a fosszílis tüzelőanyagok) kitermelésével és felhasználásával összefüggő környezeti problémák ma már tagadhatatlanok.

A globális felmelegedés okairól és következményeiről minden eddiginél többen tudunk. Globális célként a klímakonferenciákon már régóta megfogalmazódott, hogy mindenképpen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, amely jelentős részben a fosszílis tüzelőanyagok felhasználásának köszönhető. Sajnos a törekvések egyelőre meglehetősen erőtlenek, mivel súlyos gazdasági érdek fűződik az olaj- és gázkitermeléshez, valamint a fejlett országok ipara jelentős részben ezen energiaforrásokra épül.

A globális felmelegedés mérséklése és a fenntarthatóságra való törekvés tehát egyértelműen megköveteli a fosszílis energiaforrások felhasználásának mérséklését, amiben a kormányoktól kezdve, a nagyvállalatokon át az egyes emberekig mindenkinek van felelőssége. A kormányoktól például szigorú környezetvédelmi szabályozást, a "szennyező fizet" elvének alkalmazását várnánk, amivel jó irányba alakítani a piacot.

Ésszerű és kívánatos lenne, viszont a jelenlegi, túlzottan profitorientált szemlélet miatt nehezen elképzelhető, hogy egy nagyvállalat lemond egy bevételforrásról, mert annak kiaknázása egyéb, fenntarthatósági, környezetvédelmi, társadalmi, erkölcsi szempontból káros. Ez jelenleg utópia, pedig nem tűnik túl bonyolultnak a "Mi lenne a helyes?" kérdést feltenni a "Mi hoz több hasznot?" helyett.

Az egyes emberek felelőssége a saját életmódjuk alakításában áll. Az energiafogyasztásunk, az üzemanyag és gázfogyasztásunk csökkentésével (például a fűtés korszerűsítése, az autóhasználat mérséklése, napkollektor használata, stb. által) járulhatunk hozzá a környezetterhelés csökkentéséhez, és tehetjük meg a magunkét a fenntarthatóság és az egészséges környezet felé vezető úton.


*A szerkesztő (Pauló Gergő) jegyzetei