A brit Sainsbury’s áruházlánc felmérése szerint az Egyesült Királyságban a háztartásoknak mindössze 3 százaléka érzi úgy, hogy az étel kukába öntése pocsékolás lenne. A megkérdezettek elsöprő többsége ugyanis nem érzékeli, hogy mennyi értéket tesz a szemétbe – írja a The Guardian.
Egyre igazabbnak érzem az egyik kedves tanáromtól hallott bölcsességet.
„Nem mi uralkodunk a tárgyakon, hanem azok uralkodnak felettünk.”
Legtöbbünknek ismerős kép az okostelefonokra meredő szemek a metron, az utcán, de a hitvesi ágyakban, vendégségben, sőt, még a vécédeszkán ülve is.
A kapkodó, útközben reggeliző, kávézó, híreket olvasó emberek tömegei. A bevásárlás mint heti rituálé. A műanyagba csomagolt termékek, amikről egyre kevésbé tudjuk, mit tartalmaznak. A munka, amit muszáj csinálni, és az élet, ami egyre inkább ezek körül forog.
A fenntartható ház nem új fogalom, de sokféle – gyakran változó – elgondolás létezik arra vonatkozóan, hogy pontosan mit jelent. A fenntartható házak tervezésekor használt elképzelések is különbözőek, de egy pár alap szempontra természetesen leszűkíthetők a fenntartható építés követelményei.
Húsimádat–>növekvő állatállomány–>kielégíthetetlen takarmányigény–>trópusi esőerdők felperzselése. Címszavakban így írható le az a folyamat, melyet a Burger King-féle istentelen vadkapitalizmus képvisel Latin-Amerikában. 2016-os mérleg: Egyedül Brazíliában 40 Budapest méretű kipusztított trópusi erdő.
Évente több mint 1,7 millió gyerek veszíti életét a környezetszennyezéshez köthető okok, illetve a passzív dohányzás, a rossz higiénés körülmények és a mérgező vegyi anyagoknak való kitettség miatt - hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet.
A fogyasztókhoz eljutó élelmiszer csaknem 20 százaléka megy pocsékba az Edinburgh-i Egyetem egy friss tanulmánya szerint. Az élelmiszer 9 százaléka szemétbe kerül, míg a világ lakossága 10 százalékkal több élelmiszert fogyaszt, mint amennyire szüksége lenne. Ráadásul egyre nő a húsok és a tejtermékek iránti kereslet, pedig ezeket lehet a legrosszabb hatásfokkal előállítani, vagyis romlik a globális élelmezési rendszer teljesítménye. Röviden: egyre kevesebb élelmiszert állít elő a globális mezőgazdaság, mint amire képes lenne.
A mozgalom szimbólumának számító hatvanpercnyi sötétség vállalása mellett idén egy, a fenntartható életmódot szolgáló komoly elköteleződésre szólítja fel a résztvevőket a március 25-i Föld Órája elnevezésű kezdeményezés magyarországi főszervezője, a WWF Magyarország.
A takarításra sokan érzékenyek egy háztartásban. Én nem tartozok közéjük. Próbálom minél egyszerűbben, minél gyorsabban, minél kevesebb idő és energia ráfordítással megoldani a takarítást.
Ennek érdekében az évek során minimalizáltam a vegyszerek számát és típusát.
Régen mindenre volt valami csoda vegyszerem. Ezeket idővel átváltottam öko változatokra. Majd a következő lépésben váltottam házi készítésűekre, és jelenleg ott tartok, hogy a házi készítésű vegyszereim számát/típusát minimalizáltam.
A Shell már 1986-ban tudott a klímaváltozásról, amelynek súlyos következményeiről 1991-ben még külön kisfilmet is készített. Mégsem tett ellene semmit. Sőt, majd 30 éven keresztül, a tudományos tények teljes tudatában, dollár milliókkal puccsolta a klímavédelmi törekvéseket.
Miután sikerrel zárult az új békéscsabai hulladékválogató próbaüzeme, a gyár élesben is megkezdi működését. Februárban még csak egy műszakban, márciustól viszont már két műszakban, azaz napi 16 órában fogja szortírozni a hulladékot a tervek szerint. A létesítmény - mely jelenleg Magyarország legnagyobb kapacitású és legkorszerűbb kommunális hulladékválogatója - része annak a térségi hulladékgazdálkodási rendszernek, amelyet a "Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás" (rövidítve: DAREH) valósított meg, uniós, valamint állami támogatásnak köszönhetően.