"Hülyék ezek a politikusok, hogy az offshore-cégeikkel szarakodnak, ahelyett hogy belevágnának a veszélyes hulladék-businessbe"
– állapítottuk meg egy újságíró kollégával a Greenpeace Magyarország vegyvédelmi gyakorlatnak is beillő sajtótájékoztatóján a kiskunhalasi Bács-Reál Kft. kerítésének tövében, karnyújtásnyira 581 tonnányi rákkeltő veszélyes anyagtól.
„Small actions can make a big difference.” Apró tettekből is jöhet nagy változás. Egy mondatban ez a tanulsága annak, ami Angliában történt a szupermarketekben 2015 októbere óta.
A Bécsi Műszaki Egyetem irányításával a COST Aktion európai szakértőcsoport egy különleges hulladékhasznosítási koncepción dolgozik. Céljuk, hogy az emberi tevékenységből származó hulladékból minél több nyersanyagot nyerjenek vissza. Reményeik szerint a szeméttelepek lesznek az új aranybányák és olajmezők.
Már nem használt, elromlott, elkopott tárgyak új értelmet nyerhetnek a kertben.
Világszerte egyre növekvő kihívás a Föld édesvízkészletével történő ésszerű gazdálkodás, amit tovább nehezít, hogy a vízkészletek egyenlőtlen eloszlása a klímaváltozás várható hatásaként a jövőben még extrémebbé válhat. A víz létfontosságú kincsünk, mindannyiunk felelőssége, hogy ne pazaroljuk! Nem nehéz belátni, hogy milyen luxus ivóvizet használni WC-öblítésre, mosásra, takarításra, öntözésre, holott sok esetben ezt kiválthatjuk szürke vízzel, vagy akár esővízzel is.
Továbbra is rengeteg vegyszer van a ruhákban - még a boltok levegője is szennyezett. A Greenpeace outdoor márkák üzleteiben tesztelte a levegőt.
Szennyezők a tiszai ártérben felhalmozódott PET-palackok. Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált egy független laboratórium a Tiszában. A PET Kupa elnevezésű környezetvédő akció során a palackokkal zsúfolt területről vett mintákban a szakemberek kimutatták azt a lágyítószert, amelyet jellemzően műanyagpalackok gyártásához használnak.