hír

“Az Akropoliszra felmegyünk, és ott a csikket a városra pöccintjük” – áll a Kispál és a Borz felejthetetlen klasszikusában. De amennyire vonzó a dalban megjelenített lázadó hangulat, olyannyira káros, ha a való életben is eldobáljuk a használt cigarettacsikkeket, ugyanis a bennük található anyagok mérgezik a vizet, a talajt és az egész ökoszisztémát. Szerencsére vannak olyan találékony kezdeményezések, amelyek megoldanák a hulladéktípus körforgásban tartását.

Év elejétől működik az 50 forintos palackok – hivatalos néven egyutas italos palackok – kötelező visszaváltási rendszere. Pár hete már meg is vásárolhatjuk az elsőket, amiken ott virít a „Vigyél vissza! 50 Ft” feliratú logó. Ezt a díjat vásárláskor ki kell fizetnünk, de visszakapjuk, ha a kiürült palackot visszavisszük, és bedobjuk az automatákba. Egyszerűnek tűnik, de pár dologra érdemes odafigyelni: videónkban elmagyarázzuk, mire.

Az utóbbi 20 évben Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedtté váltak a műfüves, illetve gumiburkolatú felületek a sportpályákon, futókörökön, játszótereken, sőt bölcsődék, óvodák, iskolák udvarán is. Ugyanakkor egyre több kutatás bizonyítja ezeknek az anyagoknak a komoly környezeti és egészségi kockázatait.

8 hónap telt el azóta, hogy a Mol átvette a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét. A fémhulladékok esetében óriási a visszaesés, a 2. félévben az anyag 40%-a eltűnt a piacról, az akkumulátorok esetében 60 %-a. Akkora a baj, hogy a kormány az Európai Bizottsághoz fordult, mert nem tudjuk tartani a vállalt újrahasznosítási számokat. Pedig az állam éppen azért szervezte ki koncesszióba a piacot, hogy növekedjen az újrahasznosítási arányszám.

A klímaváltozás és a fajok elterjedési határai eltolódásának követésére dolgoztak ki új módszert magyar kutatók.

Az elmúlt években számtalan cikk, tanulmány és könyv foglalkozott a fast fashion döbbenetes környezeti lábnyomával. Az aktuális trendeket napok alatt lekövető, tömeggyártott, olcsó és gyorsan kiszállított ruhák világát azonban ez kicsit sem rengette meg, sőt egyre nagyobb rájuk a kereslet – az iparág mérete idén elérheti a 142 milliárd dollárt, ami 15 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest.

A lakosság nagy része úgy tervezi, hogy a rendszer indulásakor elviszi az automatába a visszaváltható palackokat.

A WWF legújabb jelentése az élelmiszer-termeléshez kapcsolódó fenntarthatósági problémákat és a hazai átlagos étrendet mutatja be, hasznos tanácsokkal ellátva az olvasót.

A fővárosban első körben 15 ezer lakost, mintegy hatezer háztartást érint a háztartási biohulladék-gyűjtés Budapest XI., XX. és XXI. kerületének kijelölt utcáiban, a legtöbb helyen már a tartályokat is kiosztották. A pontos helyszíneket itt lehet megnézni. A második körben, 2025-ben további 1,5-2 millió embert terveznek elérni, amivel 2025 végére a nagyvárosi környezetben teljes lesz Magyarországon a begyűjtés.

A szénlábnyomunk csökkentése nem ördögtől való dolog, szoros összefüggésben áll mindennapi döntéseinkkel. Amikor vásárolunk, lehetőségünk van a környezeti hatások minimumra szorítására. Mivel a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint egyharmada az élelmiszeriparból származik, így minden lépés számít!