hír

Szemtelenül sok ruhát halmozunk fel ruhásszekrényünkben: ennek egyik fő mozgatórugója az, hogy képtelenek vagyunk betelni az aktuális divatot szupersebességgel koppintó fast-fashion üzletek csábító és megfizethető kínálatával. Bár abban valóban van valami izgalmas, hogy egyre ritkábban kell viselnünk ugyanazt a ruhát, azért azzal egyre többen tisztában vannak, hogy ennek súlyos következményei lesznek a jövőre nézve. A probléma a Huffingtonpost.com szerkesztőinek is szemet szúrt, így közelebbről is megvizsgálták az ügy komolyságát és azt, hogy mi történik azokkal a pár ezer forintos ruhadarabokkal, amikre ráuntak a divatmániások. Vajon a kukában végzik vagy inkább a használtruha boltoknak tesznek szívességet szenvedélyükkel?

Jelenlegi életmódunk fenntartásához 1,6 Földre lenne szükségünk. Ha így folytatjuk, már 2050 előtt 2 Földre. Föld pedig csak egy van. A tények makacs dolgok, ideje cselekedni – kis odafigyeléssel, kreativitással sokat tehetsz azért, hogy unokáink is élvezhessék a Földet, ahol élünk.

Bár a jövőkutatók és a klímaszakértők régóta riogatnak azzal, hogy ideje környezettudatosabban élni, az emberiség sajna messze van még attól, hogy erre valóban aggályosan figyeljen is a mindennapokban. De minden nagy változás valami kicsivel kezdődik: íme a kanadai pár, akiknek bár húsz évébe telt, de olyan szigetet építettek, ami teljesen önfenntartó – olvasható a MindBodyGreen oldalán.

Különleges – zene/slam, filmkészítési, valamint kreatív – pályázatot írt ki a Telekom a szeptember utolsó szombatján megrendezendő 8. Fenntarthatósági Nap kapcsán.

Szeretnéd az elromlott kütyüdet ingyen javítani, egy segítőkész közösség része lenni? Szeretnéd csökkenteni a környezetterhelést azáltal, hogy segítesz másoknak megjavítani a holmiját, vagy azzal, hogy nem kidobod, hanem megjavíttatod az elektromos kütyüdet? Szeretnél valamit tenni a közösségért?

Technikailag semmi akadálya, hogy minden város szélén legyenek, erőművek, ipartelep, újrahasznosító üzem. A hazai települések egyharmada 500 lakosúnál kisebb aprófalu, ugyanakkor ezekben az ország népességének mindössze 3 %-a élt - derül ki a KSH adataiból.

Meglepő, hogy miközben 2004-ben, a Zengőre tervezett NATO-lokátor ellen addig soha nem látott társadalmi összefogás indult Sólyom László vezetésével, a bánáti bazsarózsa megmentése érdekében, most senki nem szólal fel egy, a természeti környezetet 175 km-es hosszúságban és 4 méter magasságban kettéválasztó fal ellen.

Közösségi könyvespolcokká alakítja a kimustrált telefonfülkéket az osztrák főváros köztisztasági vállalata. Az átfunkcionált fülkéket a szeméttelepeken állítják fel, bárki tehet bele és vihet el belőle olvasnivalót.