Hulladékkérdés Szabolcs megyében

A KTM pályázatot írt ki szelektív hulladékgyûjtésre, melynek regionális nyertese a nyíregyházi Városüzemeltetési KHT lett. E cég kapta a szabolcsi rendszergazda szerepét, az õ feladatuk lett a szelektív hulladékgyûjtés megszervezése. Megállapodások születtek papír- és üveggyárakkal, majd a KHT "alvállalkozókat" keresett a program tényleges irányítására. Ezt a pályázatot az Elsõ Nyírségi Fejlesztési Társaság nyerte meg, így a Társaság tagjai közé tartozó 15 község területén elkezdõdhetett a program.

A Fejlesztési Társaság megrendelt egy tanulmányt, amely feltárta a térség hulladékhelyzetét. Az alábbiakban foglaljuk össze a tanulmány megállapításait:

A lerakók állapota

A lerakók állapota finoman szólva is katasztrofális. A vizsgált kistérségben egyedül Nyíregyháza rendelkezik mûszaki védelemmel ellátott, szigetelt hulladéklerakóval. Hét település 35900 m3/évi hulladéka viszont szigeteletlen lerakókra kerül. Ezek közül 4 volt homokbánya, kettõ természetes mélyedés, egy pedig erdõs, dombokkal körülvett terület. A szigeteletlen lerakók pont Nyíregyházán és közvetlen környékén jelentik a legnagyobb veszélyt mind a talaj- mind a rétegvizekre. Öt helyen nincs körülkerítve a terület, állandó (éjjel-nappali) õrzés pedig csak Nyíregyházán van.

A szemétdíjak

Nyíregyházán a lakosság szobaszám alapján fizet, Nyírtéten nincs, a többi helyen 800 és 2400 Ft/év között változik az összeg. A fizetendõ díj megállapításában nehéz logikát találni, a lélekszám-lakásszám és a keletkezett szemét mennyisége nem igazán aránylik a szemétdíjhoz.

A keletkezett hulladék mennyisége és összetevõi

Ebben a tekintetben Nyíregyháza és Újfehértó kiemelkedik a maga 131500 és 16700 m3/év-es produktumával. A többi, jórészt néhány ezres kistelepülés termelése 5000 m3/év körül mozog. Átlagban minden polgár kb. 1,2 m3-rel veszi ki a részét az éves hulladéktermelésbõl.

A szemét összetételének meghatározásához hulladékanalízisra került sor. Ezt a munkát három jellemzõ településen végezte el az E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület. A mintavételeket összesen 21 alkalommal végeztük el. A született adatok, a kevés mintavételi hely és alkalom miatt, inkább csak tájékoztató jellegûek:

Az adatokból kiderül, hogy a legjelentõsebb tétel mind a városi, mind a falusi háztartásokban a szerves hulladék, ám figyelemre méltó a társított csomagolóanyagok magas aránya, amely egyértelmûen a hazánkba települt multinacionális cégek tevékenységére vezethetõ vissza. Az újrahasznosítás szempontjából ezek a kombinált csomagolóanyagok szóba sem kerülhetnek, így ezek megelõzésére fokozottan törekednie kellene az önkormányzatoknak, akár jogi eszközökkel is!!!

Megoldási lehetõségek

A tanulmány szerint van létjogosultsága az égetõmûvek telepítésének (hõtermelés), ezek a beruházások azonban nehezen elfogadtathatók a lakossággal (és a KukaBúvárral - a szerk.) illetve jelentõs költséggel járnak. A szelektív technológiák közül a szelektív gyûjtés élvez elõnyt az utólagos válogatással szemben. Ezt városi gyakorlatban konténerekkel, falvakban hulladékudvarokkal kívánják megoldani.

Mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy a hivatkozott tanulmány 35. oldalán egyetlen mondatban, mintegy mellékesen megemlítõdik, hogy "Természetesen a leghatékonyabb módszer a keletkezõ hulladék mennyiségének csökkentése". Ennyi. Ez finoman fogalmazva is kevéske...)