A vízben felhalmozódó mikroműanyagok hatékonyan kíszűrhetők

  • 2022. június 22.
  • Viktor
Szerző: 

A mikro- és nanoműanyagok nem csak laborokban léteznek. Ott vannak a vízben és az ételekben, hosszú távú egészségügyi hatásuk pedig egyelőre nem határozható meg pontosan. Az viszont biztos, hogy fogyasztásukat mindenképpen érdemes elkerülni.

Mikroműanyagoknak az egy mikrométernél nagyobb, de öt milliméternél kisebb átmérőjű műanyag részecskéket nevezik. Ilyen apró darabokra bomlik le a Földön előállított műanyagok kb. 90 százaléka, nem utolsósorban azért, mert az újrahasznosítás egyelőre igen kis arányban valósul meg. Az apró szemcsék láthatatlan szennyeződésként halmozódnak fel a vizekben, elszennyezve az élővizeket és az ivóvizet is.

Carla Delago, a Popular Science-ben listázta a mikroműanyagok lelőhelyeit a svájci tengerszemektől az ivóvízhálózaton át az óceánokig. Ha ezekből a természetes vizekből nagy mennyiségben nem is lehet eltávolítani a műanyagokat, a fogyasztásra szánt ivóvízből mégis lehetséges.

Erre a vízkezelő telepeken használt homokos és aktív szenes szűrőrendszerek is alkalmasak – ezek hatékonysága közel 90 százalékos. Nagyjából 10 százalékkal jobb eredmény érhető el akkor, ha koagulációs eljárást használnak. A módszer lényege, hogy a beáramló kezelendő vízhez koagulálószert adnak (vas- vagy alumíniumsókat, amelyeket polimerekkel kevernek). A kisebb részecskék ezekhez a nagyobb szemcsékhez tapadnak, így a molekulák fennakadnak a fizikai szűrőkön. Vagyis a szennyezők molekulaméretét növelik meg, hogy a legapróbb szennyeződések se maradhassanak benne az ivóvízben.

Ha cikk folytatását is szeretnéd elolvasni, akkor ide kattintva megteheted.

A kép forrása: quibit.hu