Hírek téma szerint
A 2013-ban életbe lépő, hulladékokról szóló törvény egyik elsődleges célja az volt, hogy ösztönözze a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtésre, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön lerakásra, valamint ezen mennyiség minél nagyobb része valamilyen módon újrahasznosítható legyen.
Az első vidáman közérthető videó főszereplője két patkány, egy döglött bagoly és egy komposztmester.
Kincset ér Európa legmodernebb hulladékfeldolgozója címmel tett közzé riportot az euronews, melyben a ljublanai hulladékfeldolgozót mutatják be.
Tíz évig belülről figyelte egy fast fashion márka működését – előbb osztály-, majd áruházvezető volt, később tréningeket is vezetett. Nem azért váltott, mert megtudta, milyen komoly környezeti terhelése van a divatiparnak, de az élete úgy alakult, hogy ma már a ruhaszemét problémájával foglalkozik. Kovács-Kiss Krisztina és férje tavaly októberben hívták életre a használt ruhák gyűjtésével foglalkozó Sulizsák programot. Az ötlet Kriszti férjétől ered, de a program megálmodója és és megvalósítója ő lett. A Sulizsáknak az iskolai ruhagyűjtés mellett fontos része a környezeti nevelés is. Mengyán Eszter, a holyduck.hu szerkesztőjének interjúját olvashatjátok.
A brit Greenpeace szerint minden évben mintegy 1,3 milliárd fekete műanyag tálcát használnak az emberek az Egyesült Királyságban, melyek legtöbbje hulladéklerakóba kerül – írja a Metro.
Jelenleg a kapszulás kávé az egyik legkörnyezetszennyezőbb luxus, amit megengedünk magunknak – ha a műanyagból és alumíniumból készült használt kapszula a kommunális hulladék közt landol.
Néhány napja bejárta a magyar internetet is a hír, hogy az Európai Bizottság betiltana egy sor mindennapos műanyagterméket, például a műanyagtányérokat vagy a szívószálakat, sőt még a fültisztító pálcikákat is. Bár még csak egy javaslatról van szó, már ez is elég nagy zúgolódást váltott ki, úgyhogy érdemes megnézni, miről is van szó pontosan, megéri-e ez a nagy felhajtás, és mit fogunk tudni használni, ha tényleg egy sor műanyagterméket betilt az EU.
Megoldást keresnek Londonban az eldobható babapelenkák és intimhigiéniás termékek használatából eredő óriási hulladékmennyiség egyre növekvő problémájára.
Kedden az uniós tagállamok ambiciózus intézkedéseket fogadtak el annak érdekében, hogy a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok az EU szélesebb körű körforgásos gazdaságpolitikájának részeként megfeleljenek a jövőbeli kihívásoknak.
9 millió tonna műanyag ömlik az óceánba minden évben - ez nagyjából annyi, mintha a Föld összes tengeri és óceáni partszakaszát körbekerítenénk fél méterenként 5 darab, műanyagszeméttel tömött műanyag bevásárlózacskóval.
A természet plasztikkal való szennyezésének megoldása nemcsak arról szól, hogy a PET italos palackokat újra kell hasznosítani.
Idén újra megrendezésre kerül a KUKAkulTÚRA, azaz a Hulladékkezelők Nyílt Napja! 2018. május 11-12-én pénteken és szombaton Te is betekintést nyerhetsz a hulladékkezelés kulisszái mögé!
A tejes és gyümölcsleves italos kartondobozok akár tízszer is újrahasznosíthatók! Magyarországon minden évben 580 millió darab (közel fél milliárd) tejes és gyümölcsleves italos kartondoboz kerül forgalomba, ami azt jelenti, hogy az ország minden lakója átlagosan 60 darabot használ el ebből a csomagolóanyagból.
Egy kutatás szerint az anyák hozzáállása az egyik legfontosabb tényező abból a szempontból, hogy mennyire lesz tekintettel a környezetre egy fiatal felnőtt. Más tényezők is befolyásolják persze a fiatalok későbbi viselkedését a 12 évet felölelő tanulmány szerzői szerint, ez azonban az egyik legfontosabb komponens. A kutatásról az Association for Psychological Science számolt be.
Látványos változások történtek az elmúlt években a hulladékgazdálkodásban, de csak az intézkedések egy része volt sikeres, több jogszabályt mielőbb módosítani kell a szakmai képviselet vezetője szerint.
Saját bevásárlótáskát használ a magyarok közel fele, több mint egyharmaduknak fontos, hogy az adott márka tesz-e a fenntarthatóságért, és – bevallása szerint – a lakosság közel kétharmada szelektíven gyűjti a hulladékot, derült ki a Nielsen 2018 áprilisában a Föld napja kapcsán végzett felméréséből.
Az európai háztartások és vállalkozások által termelt kommunális hulladéknak 2025-től legalább az 55 százalékát újra kell hasznosítani az Európai Parlament által elfogadott új tervezet értelmében, vagyis legalább ilyen arányban szelektíven kell majd gyűjteniük kommunális hulladékukat. A tervek szerint 2024-től a biológiailag lebomló hulladékokat, 2025-től pedig már a háztartási textilhulladékot is külön kell majd gyűjteni is.
A Genfi-tóban lévő műanyaghulladékok nagy mennyiségű méreganyagot tartalmaznak – figyelmeztetnek svájci és brit kutatók a Frontiers in Environmental Science folyóiratban publikált tanulmányukban.
Évente több mint 3 millió leselejtezett autóról nem tudják a hatóságok, hogy mi lesz a sorsuk.
2025-re a települési hulladéknak több mint felét újra kell hasznosítani, a cél 2030-ra 60%, 2035-re 65% lesz. A csomagolóanyagoknál 2030-ra 70%-os arányt kell elérni - ahol külön cél lesz a papírra és kartonra, műanyagra, üvegre és fára - a most elfogadott európai ajánláscsomag szerint.
Háztartásainkban sokszor keletkezhet olyan hulladék, amelyet nem megfelelően kezelünk, egyszerűen hanyagságból vagy mert nem vagyunk tudatában annak, hogy az adott anyag milyen hulladék kategóriába tartozik. Ha az utóbbi eset áll fenn, érdemes tájékozódnunk a témában, hogy a későbbiekben tudatosabban kezelhessük az otthonainkban keletkező hulladékot.
Budapesten a műanyag- és fémgyűjtő kukák tartalmának fele nem odavaló. A Fővárosi Közterület-fenntartó szerint az emberek sokszor hanyagságból vagy nemtörődömségből olyanokkal töltik meg a szemeteseket, amelyeket máshová kellene dobni. A cég munkatársa Horváth László az Euronews-nak azt mondta: a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége a sokszorosára nőhetne, ha a budapestiek odafigyelnének.