Hírek téma szerint
A 2026-os év az intelligens hulladékkezelés „aranykora”: a mesterséges intelligencia által vezérelt logisztikai rendszerek globális piaca elképesztő ütemben bővül. A legfrissebb iparági jelentés szerint a technológia alkalmazása már nem opció, hanem a túlélés záloga a közműszolgáltatók számára. Az AI-alapú dinamikus útvonaltervezés ugyanis akár 30-40%-kal is csökkentheti a gyűjtőjárművek futásteljesítményét, ami közvetlen választ ad a klímavédelmi célkitűzésekre és a munkaerőhiány okozta kihívásokra. A cikk részletezi a szektor növekedési számait, a legfontosabb technológiai trendeket és a városi hulladékgazdálkodás jövőbeli lehetőségeit.
Mi lenne, ha idén az a bizonyos 1% nem csupán felajánlás lenne, hanem tudatos állásfoglalás arról, milyen világban szeretnél élni? A Humusz Szövetség több mint harminc éve dolgozik azért, hogy a hulladékmentes életmód minél többek számára elérhető és természetes választás legyen.
„Teljes élet – nulla hulladék” vallja a Humusz Szövetség már több mint 30 éve. A pazarlásmentes, környezetbarát életmód tanulható – ebben segít a XI. kerületi Nulla Hulladék Tanösvény is, ahol a résztvevők korosztályukhoz illeszkedő, játékos formában ismerkedhetnek meg a hulladékmegelőzés és a hulladékhierarchia alapjaival. A Nemzeti Inkubátorház Alapítvány támogatásával most 10 darab, pályaválasztás előtt álló, 11–12. évfolyamos diákcsoport számára tudunk ingyenes foglalkozást biztosítani.
A fővárosi önkormányzat 1,2 millió dollárt (mintegy 380 millió forintot) nyert a Bloomberg alapítvány pályázatán egy olyan üzem létesítésére, amelyben esztétikailag kifogásolható, de jó minőségű zöldségeket és gyümölcsöket tudnak feldolgozni, amelyeket aztán a fővárosi közétkeztetésben használnak fel.
Az Európai Unió új végrehajtási rendeletet készít elő, amely egységesíti a hulladékválogatás során elveszett anyagok tömegének kiszámítását és ellenőrzését. A kezdeményezés célja, hogy a tagállamok ne a válogatóüzemekbe belépő, hanem a ténylegesen újrahasznosításra kerülő anyagok alapján jelentsék adataikat, véget vetve annak a gyakorlatnak, ahol a technológiai veszteségek és a szennyeződések is „újrahasznosítottként” szerepelnek a statisztikákban.
Európa körforgásos anyaghasználati aránya jelenleg 12% körül stagnál, miközben az uniós célkitűzés ennek megduplázása, 24%-ra emelése 2030-ig. A Zero Waste Europe (ZWE) 2026. február 17-én közzétett javaslata szerint a jelenlegi lineáris gazdasági modellek védelme helyett a gyártóknak kellene viselniük az átállás költségeit. A szervezet a „szennyező fizet” elv alapján a gyártói felelősségi díjak reformját és egy speciális Körforgásos Átállási Alap létrehozását indítványozza.
Minden egyes legyártott, megvásárolt, majd eldobott hulladékkal csökken az életterünk, az életben maradási esélyünk. A folyamat azonban tudatos életmóddal, szemléletváltással megállítható!
A hulladékcsökkentés tanulható! Segítünk.
Ajánld adód 1%-át a Humusz Szövetségnek!
Adószámunk: 18529904-1-43
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek – és éppen ez teszi őket nehezen kezelhetővé. A Green Policy Center szakpolitikai javaslatcsomagja arra figyelmeztet: az élelmiszer-, víz-, energia- és infrastruktúra-biztonság összekapcsolódik, így a problémák együttesen láncreakciót indíthatnak el. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e ilyen helyzetek, hanem az, mennyire vagyunk felkészülve a többfrontos válságokra.
„Teljes élet – nulla hulladék” vallja a Humusz Szövetség már több mint 30 éve. A pazarlásmentes, környezetbarát életmód elsajátítható – ebben segít a Nulla Hulladék Tanösvény a XI. kerületi Saru utcában, amely újra ingyenes, vezetett programra kínál lehetőséget az érdeklődőknek a Humusz Ház kertjében.
Az e-cigaretták helytelen ártalmatlanítása és a hulladék újrahasznosítása olyan probléma, amely több millió fontba kerül a hulladékiparnak, és megélhetést és emberéleteket veszélyeztet, számol be friss cikkében a helyzetről a BBC. Az angliai Aldridgeben egy újrahasznosító létesítménynél például havonta több ezer kidobott e-cigi akksit gyűjtenek össze. A telep munkatársai szerint nem ritka, hgy a helytelenül szétszedett akkumulátorok a kommunális szemétben meggyulladnak, vagy felrobbannak.
A 21. század egyik legvitatottabb globális jelensége a „hulladékgyarmatosítás”, amely során a magas jövedelmű országok a környezetvédelmi és egészségügyi költségeiket az alacsonyabb jövedelmű régiókra hárítják át. A Fides hírügynökség jelentése rávilágít, hogy évente több milliárd tonna szemét áramlik a fejlett északról a globális dél irányába, súlyos ökológiai és emberjogi válságot idézve elő Ázsia és Afrika országaiban. A „dobd el” kultúra nemcsak környezeti, hanem mélyen etikai kérdéseket is felvet a globális igazságosság jegyében.
A kanadai környezetvédelem történetének egyik legfontosabb mérföldkövéhez érkezett 2026 elején: a Szövetségi Fellebbviteli Bíróság (FCA) helybenhagyta a szövetségi kormány döntését, amely „mérgezőnek” minősítette a műanyag termékeket. A döntés értelmében az egyszer használatos műanyagok tilalma továbbra is érvényben marad, lezárva egy évek óta húzódó jogi csatát a kormány és a műanyagipari lobbi között. A „Creemore Echo” legfrissebb elemzése szerint Kanada ezzel „átlépett egy küszöbön”, ahol a tudományos bizonyítékok és a társadalmi akarat végleg felülkerekedett az ipari érdekeken.
Ha vágysz egy saját konyhakertre, de félsz tapasztalat nélkül belevágni, esetleg a terep- vagy talajviszonyok nem teszik lehetővé a szabadföldi termesztést, akkor a magaságyást neked találták ki. A segítségével olyan könnyen karbantartható, bőtermő biológiai kiskertet alakíthatunk ki, amely akár városi környezetben is megállja a helyét, és öröm benne a munka. A magaságyás változatosan kivitelezhető attól függően, milyen szempontokat szeretnénk elsődlegesen érvényesíteni. Amennyiben csak a vetemény a lényeg, úgy költséghatékony megoldások közül is választhatunk, de ha az esztétikum is számít, ez esetben olyan dekoratív ágyásokat, ágyásrendszereket is építhetünk, amelyek kertünk ékei lehetnek.
A légi közlekedés évtizedek óta a környezetvédelmi intézkedések fekete báránya. Míg autóiparban folyamatos a törekvés az elektromos átállásra, addig a hatalmas utasszállító gépek felemelése olyan energiasűrűséget igényel, amelyet az akkumulátorok egyelőre képtelenek kiszolgálni. A megoldás azonban most a kukáink mélyén rejtőzhet. Egy új kutatás szerint a mindennapi szemétből előállított fenntartható üzemanyag nemcsak a hulladéklerakók problémáját oldaná meg, hanem akár 90%-kal is csökkenthetné a repülés károsanyag-kibocsátását.
A hulladékkezelés rendszerének átalakítása rengeteg embernek és vállalatnak okozott nehézségeket, az elérhető adatok alapján azonban ennek egyelőre nem sok haszna lett: a gyűjtésben alig történt elmozdulás, az újrahasznosítás pedig még vissza is esett a lakosság körében a koncesszió első másfél évében.
Miközben az amerikai fogyasztók abban a hitben adják le elavult eszközeiket, hogy azok felelős újrahasznosításra kerülnek, a valóságban a mérgező szemét jelentős része illegális útvonalakon jut el Ázsia fejlődő országaiba. A Basel Action Network (BAN) „e-Trash Transparency Project” elnevezésű kutatása GPS-technológiával követte nyomon az e-hulladék útját, feltárva egy olyan hálózatot, amely a környezetvédelmi ígéretek mögé bújva árasztja el Thaiföldet és a környező országokat veszélyes anyagokkal. A jelentés rávilágít: az Egyesült Államokból exportált eszközök 25 százaléka köt ki illegális lerakókban vagy primitív feldolgozóüzemekben.
A globális hulladékgazdálkodási szektor jelentős növekedés előtt áll: a 2025-ös 10,58 milliárd dolláros piaci értékről 2032-re várhatóan 16,58 milliárd dollárra bővül. Az EIN News által közzétett legfrissebb iparági elemzés szerint a szektor éves összetett növekedési rátája (CAGR) eléri a 6,63%-ot. A folyamatot az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozások, a gyorsuló urbanizáció és a körforgásos gazdaságra való globális átállás hajtja.
Éles diplomáciai és gazdasági feszültség alakult ki a ciprusi központi kormányzat és az önkormányzatok között, miután a Mezőgazdasági Minisztérium bejelentette szándékát egy új hulladéklerakási adó (úgynevezett „burial fee”) bevezetésére. A Ciprusi Önkormányzatok Szövetsége szerint a tervezett intézkedés „katasztrofális” pénzügyi helyzetbe hozná a helyi hatóságokat, a költségeket pedig végül a lakosságnak kellene megfizetnie. A polgármesterek szerint az állam saját infrastrukturális kudarcait próbálja adókkal palástolni.
Temu, Shein, AliExpress, Alibaba – ezek azok a globális online piacterek, amelyek termékeivel kapcsolatban most országos akcióba fogott a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A vizsgálat célja, hogy kiszűrjék a piacról a veszélyes vagy megtévesztő termékeket – a hatóságok ugyanis azt tapasztalták, hogy ez sokkal jellemzőbb a harmadik országból, online piacterekről rendelt termékeknél, mint az EU-n belülieknél.
Most zajlik az egyik legnagyobb technológiai váltás az európai élelmiszeriparban: az Európai Unió kivonja a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból, miután a tudományos bizonyítékok szerint a vegyület már rendkívül alacsony dózisban is egészségügyi kockázatot jelenthet. A szabályozási szigor azonban nem feltétlenül jelenti a probléma végső megoldását: a BPA helyettesítésére használt rokon vegyületek biztonsága továbbra is kérdéses. A Laborhírek független laboratóriumi szakértőket kérdezett arról, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan ellenőrizhető, hogy a „mentes” jelölések valódi kockázatcsökkenést takarnak-e.
A hulladékgazdálkodás nem csupán a szemét eltüntetéséről szól, hanem a kontinens egyik legveszélyesebb üvegházhatású gázának megfékezéséről. A Prognos legfrissebb kutatása rávilágít, hogy a hulladéklerakók metánkibocsátásának csökkentése nélkül Európa klímasemlegességi céljai elérhetetlenek maradnak. A jelentés számszerűsíti a lehetőségeket: a szerves hulladéklerakás tilalma és a korszerűbb hulladékkezelés drasztikus javulást hozhat 2035-ig.
Január 28-án a Magyar Természetvédők Szövetsége, mint alapítók, valamint a csatlakozó szervezetek megtartották a klímatörvény tervezet műhelykonferenciáját, amelyen hangsúlyosan a törvény koncepcióját és kiemelt kérdéseit beszélték át. Az anyagot készítő és koordináló munkacsoport azóta elkészítette a jogalkotási koncepció újabb változatát. A korábban elfogadott ütemterv alapján ezt a tervezetet most e-mailben küldték ki a társadalmi párbeszéd elindítása előtti utolsó véleményezésre. Arra kérik az érintetteket, hogy véleményezzék a koncepció szövegét február 11. 18:00-ig. Az észrevételeitek alapján ezután véglegesítik a koncepciót, amit február közepén bocsájtanak részletes társadalmi vitára – a komplett társadalmi párbeszéd pedig március közepén zárul majd le.
Az Unió számára nehézséget jelent, hogy biztosítsa az ellátást az energetikai és éghajlat-politikai céljainak megvalósulásához szükséges nyersanyagokból: ez az Európai Számvevőszék újonnan közzétett különjelentésének következtetése. Az importdiverzifikálásra irányuló uniós intézkedések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket, a belföldi termelést szűk keresztmetszetek akadályozzák, az újrafeldolgozás pedig még gyerekcipőben jár. Mindezek fényében a számvevők megállapították: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben meg fognak valósulni.
A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetség közreműködésével elkészítette az élelmiszerboltok hazai műanyag- és szemétrangsorát. Megvizsgálták és értékelték a kiskereskedelmi élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy azok mennyire teszik lehetővé a csomagolóanyag nélküli vásárlást, milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért. A rangsorban a legjobban a SPAR teljesített, megelőzve az Auchan-t és a Tesco-t.
India a világ harmadik legnagyobb e-hulladék termelőjévé vált, miközben a lítium-ion akkumulátorok piaca exponenciálisan növekszik. A NITI Aayog friss jelentése egy olyan rendszerszintű átalakítást vázol fel, amely a hulladékkezeléstől az értékes nyersanyagok visszanyeréséig – az úgynevezett „városi bányászatig” – terjed. A stratégia célja India nyersanyag-biztonságának garantálása és a zöld átállás támogatása.