Szemétterv

Minden településnek hulladékgazdálkodási tervet kell készítenie a jövő év közepéig, legalábbis a környezetvédelmi tárca napokon belül megjelenő rendelete értelmében. Az önkormányzati ?szemétprogramokban? tisztázni kell, hogy mit szándékozik tenni az adott település a saját hulladékával. Arról is nyilatkozni kell, hogy hajlandó-e a jövőben más településeket is kiszolgáló hulladékkezelő létesítményt (szemétlerakót, válogatóművet, újrahasznosító üzemet) a területére engedni.

Kérdés, hogy az elkészült tervekből kirajzolódik-e valamilyen megoldás a lerakóproblémával hosszú ideje küzdő Pest megye számára. Püspökszilágy, Sződ és Kosd után nemrég Kartal is elutasította a regionális hulladéklerakó befogadását, új hivatalos jelölt pedig egyelőre nincs. A beruházáshoz járó hárommilliárd forintnyi ISPA-támogatás megszerzésére az év végéig még van esély. A zöldminisztériumnál hat település is jelezte, hogy ? némi támogatásért ? szívesen helyet adna a régió másfél millió köbméternyi szemetének.

Az EU-s milliárdokkal nem a szeméttelepeket, hanem az integrált hulladékkezelést támogatják. Méghozzá bőkezűen: a jelenleg futó tizenegy ISPA-társfinanszírozású beruházásnál a támogatási arány 50 és 75 százalék között mozog. Minden támogatott projekt szelektív gyűjtőrendszerekre, átrakóállomásokra, komposztálóüzemekre, égetőkre vonatkozik. Csupán a feldolgozásra alkalmatlan hulladék számára épül lerakó az összes költség 15-20 százalékáért.

Az országban jelenleg 19 regionális hulladékkezelő rendszer előkészítése vagy kivitelezése zajlik. A helyszín kiválasztása csak két helyen ? Pest és Szolnok megyében ? okozott eddig problémát. A Pest megyei fiaskósorozat magyarázata egyszerű. A központi régióban a legsűrűbb ? és viszonylag a legkorszerűbb ? a lerakók hálózata. Egyebek mellett Gyálon, Dunakeszin, Csömörön, Bicskén, Pusztazámorban van működő, szabad kapacitásokkal rendelkező lerakó, többségében magánkézben. A tulajdonosok máris ajánlatokkal bombázzák az önkormányzatokat, mondván: jobban járnak, ha valamelyik meglévő létesítményhez csatlakoznak.

Ha nem sikerül helyet találni egy új lerakónak, annak kétféle következménye lehet. Előfordulhat, hogy az ISPA-támogatásról le kell mondani. Ennél valószínűbb azonban, hogy áthidaló megoldásként egy (vagy több) jelenlegi szeméttemetőt kibővítenek, ezzel kiváltva a központi létesítmény felépítését. A nagy üzlet ? vagyis a lerakók hosszú távú működtetésének joga ? ebben az esetben ?természetesen? a lerakók jelenlegi tulajdonosaié lesz. Talán ez (is) magyarázza, hogy a nagy önkormányzati lerakó miért nem tud megépülni. forrás: