Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 11 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Digitális technika vagy nyomdaipar - zöld szemmel

  • 2014. május 27.
  • juci
Szerző: 
Szuhi Attila

A digitális forradalom lehetne akár ünnep is hulladékmegelőzés szempontjából, ám sajnos közel sem ez a helyzet. Annak jártunk utána, hogy a digitális technikák térhódítása, vajon miként hatott a papírfelhasználásra, a hulladékkeletkezésre és általában a környezethasználatra.

Csökken-e a papírfelhasználás a digitális technológiákkal?

A képlet látszólag egyszerű. Mivel ma már a legtöbb információhoz hozzájuthatunk digitális formában, ezért a papír alapú dokumentációra egyre kevesebb szükségünk van. Tehát csökken a papírfelhasználás és ennek következtében a papír alapú hulladék is. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Egyrészt, mert az elektronikus kütyük előállítása és működtetése is erőforrás és energiaigényes, másrészt, mivel a papírfelhasználás csökkenése sem indult meg egyértelműen.

Az európai papírgyártás ugyanis a válságot megelőző évekig töretlenül növekedett, a 2007-es év volt a trendforduló, majd a válság hatására igen nagy mértékben visszaesett. Azóta nagyjából stagnálás figyelhető meg, szó sincs tehát arról, hogy a digitális technológia radikálisan csökkentené a papírfogyasztást. Ha ez lenne a helyzet, akkor a papírtermelés már a válság évei előtt is csökkenő trendet mutatott volna.

Ha pedig van papírtermelés, akkor van papírhulladék is, bár tény, hogy az újrahasznosított papír aránya folyamatosan növekszik.

E-hírolvasó, vagy nyomtatott sajtótermékek?

A kérdés persze másképp is feltehető. Környezeti szempontból kedvezőbb-e az, hogy a könyveket, újságokat nem nyomtatjuk ki, hanem számítógépen, e-könyvek formájában olvassuk el őket?  Erre volt kíváncsi egy svéd kutatóintézet a KTH Center for Sustainable Communications arra a kérdésre keresve a választ, hogy környezeti szempontból melyik a jobb megoldás: a nyomtatott papír vagy annak digitális változata. (A tanulmányról itthon egy digitális nyomtatással foglalkozó cég számolt be, nem véletlenül.)

A kérdés első megközelítésből egyértelműnek tűnik, pedig nem az, sőt, az eredmények igencsak meglepőek!

Nyomtatott újság kontra hírportálok

A kutatóintézet eredményei szerint, ha naponta 10 percnél kevesebb időt fordítunk a hírek átböngészésére, akkor valóban az elektronikus verzió a megfelelő. Ám ha az időt növeljük, akkor 30 perc felett már egyértelműen a nyomtatott sajtótermékek bizonyultak a jobb választásnak. A számítógépek üzemeltetése ilyen időtávban már több szén-dioxid kibocsátással jár, mint a sajtótermék előállítása.

A számszerű eredmények szerint fél óra felett a nyomtatott újság 28kg/fő/év, míg online sajtótermékek esetén 35 kg/fő/év szén-dioxid kibocsátást számoltak a kutatók. Azaz ha 10 percnél több időt szánunk a hírekre, környezeti szempontból jobb döntés a nyomtatott sajtótermék.

 

Jobb a nyomtatott könyv?

Hasonlóan meglepő eredményt hoztak az e-könyvolvasók is. Az e-könyvek előállítása igen sok nyersanyagot igényelnek, noha a működtetésük már lényegesen kevesebb energiát fogyaszt. A víz-, nyersanyag- és energiafelhasználás alapján egy e-könyv környezeti terhe 50 nyomtatott könyvnek felel meg, míg ha az üvegházhatást is figyelembe veszik, akkor 100 könyv kinyomtatásának környezeti terhe azonos egyetlen e-könyvolvasóéval.

Tekintve a hazai olvasási szokásokat, alighanem bízvást állítható, hogy az emberek meghatározó részénél - környezeti szempontból - a nyomtatott könyv sokkal jobb választás, mint az e-könyv. Ráadásul a nyomtatott könyv kölcsönadható, antikváriumban leadható és végső esetben anyagában is újrahasznosítható, szemben az e-könyvolvasóval, amelynek kezelése hulladékként már közel sem ennyire egyszerű.

 

A világ energiagényének tizede

Az informatika és a digitális világ térhódításának környezeti hatása óriási. A Time cikke szerint ma már a világ energiafogyasztásának tizedét a számítógépek, laptopok és okostelefonok teszik ki. Egyetlen iPhone fogyasztása éves szinten egy hűtőszekrényének felel meg, ami óriási mennyiség.

Ezt az energiafogyasztást a klasszikus nyomdaipar meg sem közelíti, de hasonló a helyzet a hulladéktermeléssel is. A legfrissebb adatok szerint a világon évente 65 millió tonna e-hulladék keletkezik és ennek csupán 15%-át hasznosítják újra, szemben a papíréval, aminél már világszinten 65% felett van az újrahasznosítás aránya.

 

Tanulság

S hogy mi a tanulság? Ezt nehéz megmondani. Talán annyi, hogy az iparszerű megoldások, a technológiai fejlesztések aligha fogják megszűntetni a környezeti és hulladékproblémákat. Legyen szó akár e-könyvolvasókról, vagy termikus hulladékártalmatlanítókról, a végeredmény ugyanaz. Amíg a szemlélet nem változik, addig a környezeti hatások egyre csak fokozódnak.

 

Szuhi Attila