A svédek tényleg újrahasznosítják a hulladék 99%-át?
A napokban többször, több forrásból is belefutottunk a láthatóan jó gyakorlatként megosztani kívánt svéd példával, miszerint ők a hulladék 99%-át újrahasznosítják. Ha a bevezetőn kívül a cikket magát is elolvassuk, láthatjuk, hogy ez a magas "újrahasznosítási szám" leginkább a nagy arányú un. "energetikai hasznosításból" fakad, azaz gyakorlatilag elégetik a hulladékot, ami - ahogy korábban már annyiszor írtuk - legkevésbé sem jó megoldás. Annyi helyen találkoztunk a témával, hogy muszáj itt is reagálnunk rá.
Ahogy a Greenpeace Magyarország, a Humusz Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége néhány hónappal korábban kiadott állásfoglalásából kiderül a hulladékégetők (vagy ahogy a cikkben nevezik: waste-to-energy erőművek) súlyosan egészségkárosítók és működésük gazdaságtalan. A tisztánlátás érdekében minden érdeklődőnek a figyelmébe ajánljuk az állásfoglalást (http://www.humusz.hu/.../sulyosan-egeszsegkarosito.../22696), valamint a Humusz Szövetség oldalán található több tucatnyi hulladékégetéssel kapcsolatos cikket (egyik példa: http://www.humusz.hu/.../hulladek-mint-megujulo-energia-pff). Tévhit ugyanis azt gondolni, a hulladékproblémát a keletkező hulladék elégetésével vagy a szelektív gyűjtéssel fogjuk tudni megoldani. A problémára a keletkezésnél kell megoldást találnunk, vagy magát a keletkezést kell megelőznünk! Tudatos vásárlói életmóddal és magatartással mi magunk is rengeteget tehetünk a környezetünk védelme és a hulladékcsökkentés érdekében! A csomagolásmentes bolt pl. remek kezdeményezés, messzemenően jövőbemutató, de számtalan más jó példát is tudnánk említeni. A kerti és konyhai zöld javakból sem feltétlenül csak biogáz készülhet, helyette komposztálással tudjuk visszaforgatni a javakat a természet körforgásába.
Szomorú látni, olvasni, ahogy környezetvédelemmel (is) foglalkozó szervezetek, magánszemélyek osztanak meg a lakosságot meglehetősen félreinformáló cikkeket anélkül, hogy a témában valóban jártasak lennének. És sajnos az ilyen hírek szinte hamarabb terjednek, mint a "de a szelektívet összeöntik!" típusú videók és tapasztalatok, amiknek nagyjából pont ugyanannyi valóságalapja van, mint a fent említett "remek" svéd példának.
Aki még mindig kételkedik, gondolkozzon el a következőn: egy átlagos hulladékégetőben 5-10 anyagot próbálnak kiszűrni a kéménybe épített szűrőkön keresztül. Matekozzunk kicsit, tényleg csak 5-10 féle anyag kerülhet oda, valóban csak ennyit kell kiszűrnünk, hogy a füst "tiszta" legyen? Nézzünk bele a saját szemetesünkbe és próbáljuk összeszámolni, hány féle anyagot dobunk ki, majd gondolkozzunk ezen az arányon!
Érdemes azt is megnézni, hogy azok a nyugat-európai országok (Svédország mellett pl. Dánia, Hollandia) mennyi szemetet termelnek összesen. A legpazarlóbb nemzet a 2014-es Eurostat alapján a dán, ahol egy fő egy évben 759 kg-ot is termelt átlagosan. Ha jó példát akarunk látni, akkor nem is kell messzire menni, csak a szomszédig. Szlovénia ugyanis ugyanebben az évben a hulladékának 49%-át hasznosította újra anyagában (!), ugyanakkor egy fő csak 432 kg hulladékot termelt. És ezt az arányt 10 év alatt érték el. Hogy mi a titkuk? Megakadályozták hulladékégetők építését. További információ a témában itt olvasható: www.humusz.hu/nuhuszlovenia
