A PROUT a fényes és tiszta :-) jövőért

Mit mond a PROUT, amit fontos tudnunk a környezetvédelem és a hulladék szempontjából?

Egyik alapelve kimondja, hogy legyenek maximálisan hasznosítva és ésszerűen elosztva a világ forrásai. Ez magába foglalja az újrahasznosítást és a helyi termelést és felhasználást. Önellátó régiók kialakításában látja a megoldást, melyek az összetartozás érzésével átfűtött, társadalmi-gazdasági egységek. A gazdaság decentralizációjához a következők a szempontjai:

- A természeti források legyenek a helybeliek ellenőrzése alatt.

- A termelést a szükségletek határozzák meg. Első az alapszükségletek kielégítése. Miután ez biztosítva van, olyan termékek következzenek, melyek ösztönzik az embereket a legjobb képességeik kiaknázására.

- A termelést és az elosztást elsősorban szövetkezetek végezzék. (A PROUT háromrétegű gazdasági szerkezet kialakítását javasolja. Ebben a szövetkezetek alkotnák a derékhadat, ahol a dolgozók ténylegesen birtokolják, és közösen irányítják szövetkezetüket. Lenne magánszektor is, de a magánvállalkozások csak kisméretűek lehetnének. A kulcsiparágak, pl. kohászat, az önkormányzatok kezében lennének, független szakértői bizottságok irányítása alatt.)

- Az alapszükségleti cikkeket (élelem, ruha, építőanyag, gyógyszer, tanszer) a régión belül kell előállítani, azaz ezeket - ha csak egy mód van rá - ne importálják. Így erősíthető meg a regionális gazdaság. Ha a helyiek büszkék saját termékeikre, elfogadják az esetleges kisebb választékot, magasabb árat és a gyengébb minőséget is a globális kapitalizmusban megszokotthoz képest.

Egy ilyen decentralizált gazdaságban, ahol az emberek egy személyben tulajdonosok, dolgozók és fogyasztók, s mindemellett helybeliek, odafigyelnek majd a termelés és fogyasztás saját környezetükre mért hatásaira, és a legkörnyezetbarátabb megoldásokat fogják választani.

Viszonyulás az élettelen világhoz

A gazdaság átszervezéséhez azonban szemléletbeli változásra is szükség van. Sarkar bevezette a neohumanizmust, amely újraértelmezett humanizmus, ahol emberi együttérzéssel viszonyulunk az egész élő és élettelen világhoz. A PROUT feladata nem más, mint a neohumanista eszmék gyakorlati megvalósítása.

"Az állatok szintén éreznek örömet és lelki fájdalmat. Amikor az emberek ezt felfogják, a bölcsesség egy új dimenziójába fognak belépni." Ha ez bekövetkezik, magától adódóan megszűnik a rengeteg hulladékkal és szennyezéssel járó nagyüzemi állattenyésztés.

A tulajdon fogalma Sarkarnál a „kozmikus örökség" elvére épül. Minden létező a Kozmikus Alaplényeg kifejeződési formája, így minden élőlénynek és élettelen dolognak - az esetleges használati értéke mellett - egzisztenciális (létezési) értéke is van. Ezért tisztelettel kéne bánnunk az élettelen környezettel is. "Amikor megrongálják vagy elpusztítják, az élettelen világ elemei nem képesek kifejezni a fájdalmukat. Az élettelen világot olyan módon védhetjük, hogy takarékoskodunk a természeti forrásokkal, és csak a megfelelő módon használjuk azokat." A Földgolyó közös örökségünk, mely ugyanúgy tartozik az állatokhoz és növényekhez is. „A világegyetem mindenki közös tulajdona. Mindenkinek van használati joga, de senkinek sincs kihasználási joga. Aki nagy vagyont halmoz fel, az közvetlenül csorbítja a társadalom más tagjainak boldogságát vagy kényelmét. Viselkedése tehát kirívóan antiszociális. Ezért senkinek sem szabad megengedni, hogy vagyont halmozzon fel a társadalom engedélye nélkül."

A kapitalizmus tehát veleszületetten környezetromboló. Ha az emberiség magáévá tenné a kozmikus örökség elvét, sokkal kevesebb hulladék keletkezne, s az sem engednék szét a környezetben, hanem maximális mértékben újrahasznosítanák.

Egy holisztikus modell

A PROUT szerint minden társadalmi jelenség elhelyezhető egy piramis-modellben. Az alaprétegbe tartoznak az etika és a társadalom integritásának kérdései. A második a gazdasággal, a harmadik réteg az egyén és a közösségek fejlődési lehetőségeivel foglalkozik. A negyedikbe az igazgatási kérdések tartoznak. Az ötödik a specifikus és általános áttekintés szférája a társadalom minden tekintetben értelmezett rövid és hosszú távú kibontakozásának érdekében.

Minden szintnek direkt (teoretikus) hatása van minden alatta lévő szintre, és mindegyiknek közvetett (praktikus) hatása van a felette lévő szintekre. Ez egy dinamikus modell: egy változás a gyakorlat terén közvetett módon hatással van az elméletre, ami azután direkt módon ismét hat a gyakorlatra.

Az előzőek ahhoz adtak ötleteket, hogyan lehet az etika és a gazdaság alapjait megerősíteni. Azonban a környezetvédelem kérdésköre mind az öt szintre kiterjed.

Képzés és kutatás által (3. szint) képessé válunk a bonyolult hulladékkezelési problémák megoldására. „A társadalomnak bátran kell szembenézni azokkal a kisebb-nagyobb akadályokkal, melyek fel-felbukkannak azoknak a nyersanyagoknak és eszközöknek a használatakor, melyeket haladó gondolatok és fejlett technológiák szülnek. Küzdelmeken keresztül kell, hogy a társadalom előrehaladjon az egyetemesség eszményének érvényesítése felé." Ha az irányítás (4. szint) szilárd morális alapon áll, el tudja végezni azokat az érdekegyeztetési feladatokat, melyek sok környezetvédelmi kihívás velejárói. Végül olyan irányelvek szükségesek (5. szint), melyek áthatják a társadalom struktúrájának egészét, s melyek követik az idők változását, tehát progresszív jellegűek. "Az embereknek mostantól óvatosnak kell lenniük. Újjá kell alakítaniuk gondolkozásmódjukat, terveiket és tevékenységeiket az ökológia követelményei szerint. Nincs alternatíva."

Sarkar látta, hogy a globális kapitalizmus saját vesztébe rohan, s már 20 évvel ezelőtt arra buzdított: „Azon kell igyekeznünk, hogy lerövidítsük a gazdasági válság hosszát. ... Mivel a világ igen kritikus időszakon halad át, legyünk aktívabbak. Ha az általunk létrehozott lökés egybeesik a kapitalizmus összeomlásával, a hatás rendkívül pozitív lesz."

Rövidesen lesz www.prout.hu - addig ide írj további infóért: [email protected]