Pillepalack helyett szódásszifon és csatosüveg?

Újratölthető szódásszifon és csatosüveg. Csak nosztalgia, vagy van esély, hogy viszontlássuk őket? A környezetvédelmi tárca a közelmúltban bejelentette: 2008-tól elképzelhetőnek tartja a kötelező betétdíj bevezetését több termékre, többek között az italos palackokra is. Az ipar szerint ez tönkretenné a már bevált szelektív hulladékgyűjtést, a zöldek ellenben hiszik, a betétdíjjal megszűnne az utcai szemetelés jó része. Németországban az italos dobozok kötelező visszaváltása óta egy-két milliárddal kevesebb palack landol az utcán.

A hulladék-visszaváltás jelenleg érvényes önkéntes formája nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. A hulladékká vált csomagolások és egyéb hulladékok kötelező visszavétele ugyanakkor ökológiai, szociális, munkahelyteremtési és köztisztasági szempontból is előnyös lenne. Erről beszélt Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter egy szakmai konferencián. Jelenleg társadalmi vita zajlik, szükségünk van-e betétdíjra, vagy milyen rendszerre van-e szükség, esetleg maradjon-e a szelektív hulladékgyűjtés a mai formájában, mert ez egyetlen megoldás. Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség elnöke üdvözli a Persányi Miklós által mondottakat. Úgy véli, ha tíz évvel ezelőtt ilyen irányba indultunk volna el, akkor most már egy nagyon jól működő rendszer lenne. Biztos, hogy ez egy új gyűjtési filozófia, hiszen, a mostani tényleg nem jó, mindenképpen sokkal jobb lenne, ha boltokban keletkezne ez a fajta csomagolási hulladék, még akkor is, hogyha nem újratölthető csomagolásról van szó.

Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke viszont úgy látja, nem biztos, hogy a kötelező betétdíj lenne a legjobb megoldás. Szerinte a a hulladékgyűjtés önkéntes formája nagyon jól működik. A hulladék-visszagyűjtés önkéntes formája azt jelenti, hogy a gyártók, nem csupán italgyártók, hanem mindenféle terméket gyártók koalíciót képeznek, koalíciót alkotnak és együttesen teljesítik azokat a visszagyűjtési kötelezettségeket, amelyeket az Európai Unió előírt. Erre az évre az előírások szerint 54 százalékát kell visszagyűjteni a kibocsátott hulladéknak, és mi ezt lényegesen túlteljesítettük úgy, hogy négy évvel ezelőtt a nulláról indultunk, miközben hasonló eredményeket a nyugat-európai országok 15-20 év távlatában érnek el. Az italcsomagolás más dolog. – Van egy olyan szabályozás, hogy a gyártókat és a kereskedőket is arra ösztönözzék, hogy az újratölthető palackoknak a kibocsátást, forgalmazását növeljék, különböző kvótákat írtak elő, hogy a szeszes italoknál, üdítő italoknál, milyen mértékben kell évről évre emelni az újratöltési rátát Íróasztal mellett kigondolva ezeket a számokat, és sem a kereskedőkkel, sem az iparral igazából nem egyeztetve, ezeket tényleg nem lehet teljesíteni. Magyarul: az italcsomagolásokra vonatkozó jelenlegi szabályozás tényleg nem váltotta be a reményeket – mondta el Boródi Attila.

Egy statisztika szerint 15 évvel ezelőtt a Magyarországon gyártott tömegitaloknak közel 80 százaléka volt betétdíjas, ma viszont a szénsavas üdítőknek, ásványvizeknek csak 5 százaléka, a szénsavmentes ásványvizeknek 1 százaléka visszaváltható, a sörök még tartják magukat ott, még 60 százalék a mennyiség. Tehát visszaszorult a betétdíj, vagy a betétes rendszer. A Hulladék Munkaszövetség szerint a lakosság visszaváltási hajlandósága továbbra is nagy, viszont egyre kevesebb terméket talál a boltban, ami visszaváltható lenne. És ez nemcsak környezeti károkat okoz, hanem arról szó van, hogy a csomagolás árát gyakorlatilag a vevőre hárítják, és utána még szemétdíjat is kell ezek után fizetni, tehát a vevő kétszer fizet. Ma a lakossági szelektív hulladékgyűjtés kb. 5-6 százalékon áll ma Magyarországon, azt jelenti, hogy a lakossághoz kerülő csomagolóanyagok, eldobható csomagolóanyagok 90-99 százaléka megy a szeméttelepre vagy a szemétégetőbe. A Hulladék Munkaszövetség úgy véli, a nagy élelmiszerláncokat kellene arra kötelezni, hogy visszavegyék ezeket a hulladékokat. Ettől még megmaradna a szelektív gyűjtés létjogosultsága, annál is inkább, mert a háztartásokban nem csak PET-palackok és sörösdobozok vannak, hanem sokféle műanyag flakon előfordul, a mosószerektől kezdve, a kozmetikumokig. Szükséges lenne egy új begyűjtési filozófia, ami az anyagában való hasznosítást segíti, azt külön meg kellene vizsgálni, hogy ez az új rendszer hogyan segíthetné az újratöltést. Jelenleg a PET-palack Kínában hasznosul, a Tetra-blik típusú dobozok Németországban, az alumíniumdobozok meg mennek Angliába. Tehát ez a hasznosítás nálunk nem kerek még.

Az Európai Unióban, ahol ilyen betétdíjas rendszerek alakultak ki, van, ahol puha stratégiák vannak az újrahasználat védelmében, például Ausztriában és Belgiumban. Sajnos számos olyan ország van Európában, ahol semmit nem tesznek az újratöltés, az újrahasználat támogatására. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Görögország, Ciprus, Málta, Portugália, Olaszország és Spanyolországon kívül a legtöbb balkáni állam is idetartozik, van aztán, ahol világos stratégiák vannak az újrahasználat támogatására, ilyenek hagyományosan a Skandináv országok: Finnország, Svédország, Dánia, Norvégia, Izland, ezen kívül Hollandia, Észtország, és a nem tagországok közül például Horvátország is idetartozik. De Európa népességének fele mára kezd hozzászokni a betétdíjas rendszerekhez, és emellett működtet még másfajta szelektív hulladékgyűjtést is.

Borsányi Bognár Levente, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatársa elmondta, hogy az Európai Uniónak vannak konkrét előírásai a csomagolás és a hasznosítás területén, amiket Magyarország teljesít is. Az újrahasználat területén azonban az Unió csak annyit ír elő a tagállamoknak, hogy lehetőségeihez mérten, gazdasági ösztönzőkkel vagy egyéb módon próbálják ösztönözni az újrahasználat terjedését. Az újrahasználat és a hasznosítás fogalma két különböző terület. A hasznosítás fogalmába tartozik, hogy az üveget visszavesszük, összetörjük, a PET-palackot visszavesszük, ledaráljuk, és/vagy anyagában hasznosítjuk, ami azt jelenti, hogy műanyag vagy üvegtermékeket állítunk elő belőle, vagy energetikailag hasznosítjuk, tehát elégetjük, és az égésből származó hőenergiát elektromos energiává átalakítva hasznosítjuk. Az újrahasználat azt jelenti, hogy adott terméket, különösebb fizikai beavatkozás nélkül ugyanarra a célra, ugyanarra a tevékenységre használjuk, tehát az újratöltést jelentheti ez, mondjuk az italcsomagolások esetében. A betétdíjakkal kapcsolatban működik a minisztériumban egy munkacsoport, amelynek az a feladata, hogy június közepéig egy szakmai koncepciót alakítson ki a hulladékkeletkezés megelőzésére. Az a cél az, hogy 2008. január 1-jétől 2009. január 1-jéig a gazdaság és a társadalom erre fel tudjon készülni, megvalósulhasson, és elindulhassanak ezek a célok. Ez lehet akár betétdíj, lehet a lerakáshoz kapcsolódó díjfizetési kötelezettség. A javaslatokat (többféle van) még most dolgozzák ki.

Belényi Barbara műsora nyomán

Forrás: Magyar Rádió Online