Országos akcióhét a hulladékégetők alternatíváiért - sajtóanyag
Az elmúlt években készült stratégiai anyagok, operatív programok, fejlesztési tervek mind a munkahelyteremtés, a versenyképesség és - elvi szinten - a fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozzák.
Az újrahasznosítás több munkahelyet teremt, mint a hulladékégetés, hosszú távon versenyképesebb és fenntarthatóbb rendszer is, hiszen az anyagokat ismét nyersanyagként használja fel, így több energiát nyer vissza, mint amennyit a hulladékégetők produkálni tudnak.
A hasznosítás olcsóbb, mint az égetés - a beruházás és az üzemeltetés tekintetében is. A lakosságnak nem mindegy, hogy mennyi szemétdíjat kell majd fizetni a hulladékkezelés költségeinek fedezésére!
A gyakorlatban mégis inkább a hulladékégetők terveiről hallunk, és nem az újrahasznosítás erőteljes állami segítését, támogatását tapasztaljuk. Az uniós hulladékgazdálkodási támogatások jelentős részét akarják égetők építésére fordítani, és ez nem szolgálja az ország érdekeit. Ha az állam megújuló energiaforrásként tekint a szemétre, és kedvező áron veszi át az égetők által termelt áramot, gomba módra fognak szaporodni az égetők (az államilag támogatottak mellett a magánépítésűek is).
A csatlakozó szervezetek szerint a hulladékgazdálkodásra fordítható uniós forrásokat nem hulladékégetőkre, hanem újrahasznosításra és más hulladékcsökkentő programokra kell fordítani.
Jelenleg hazánkban egyetlen kommunális hulladékégető üzemel. Minden jel arra mutat azonban, hogy az uniós forrásokból több új kommunális égető is épül majd, miközben az újrahasznosító háttéripar kialakulását nem segíti kiemelten a szaktárca, a Kormány. A hulladékcsökkentő beruházásokat is kiemelt állami támogatásban, ösztönzésben kellene részesíteni - a piaci feltételek között maguktól kezdetben nem lesznek versenyképesek, de még életképesek sem. A kommunális hulladékégetők megépítése viszont hosszú távra konzerválja a jelenlegi pazarló termelési és fogyasztási struktúrát, hiszen a hulladékégetés nem ösztönöz a hulladéktermelés csökkentésére.
A HuMuSz szerint az égetés helyett a megelőzésre, az újrahasználatra, az anyaghasznosításra és a komposztálásra kell alapozni hulladékgazdálkodásunkat.
Folyamatban lévő égetős ügyek és tervezett akciók
Háttérinformációk
a hulladékégetés társadalmi-gazdasági hatásáról:
A hulladékégetők rendkívül tőkeintenzív beruházások. Egy 100 ezer tonna kapacitású égető költsége elérheti a 30 milliárd forintot, amely mindösszesen 120 főt alkalmaz, azaz, egy munkahely bekerülési költsége eléri a 250 millió forintot. Ugyanezen összegből és hulladékmennyiséggel számolva a hasznosítás tízszer annyi munkahelyet teremt.
A hulladék NEM megújuló energiaforrás, az elégetésével termelt energia tehát nem minősülhet megújuló energiának, az égetésben érdekeltek minden ellenkező állítása ellenére sem. Ha az állam megújuló energiaforrásként tekint a szemétre, és kedvező áron veszi át az égetők által termelt áramot (ahogy ezt most teszi), nem csoda, ha több cég is üzletet lát ebben és hulladékégető építését tervezi.
A hulladékok újrahasznosításával nem csak azok energia/hőtartalma hasznosul, hanem a termékek előállításába, az alapanyag kibányászásába, feldolgozásába belefektetett energia is. Az újrafeldolgozás során is használunk energiát, többnyire fosszilis tüzelésű erőművekből. Egy anyag újrafeldolgozása során azonban sokkal kevesebb energiát kell felhasználni, mint a nyersanyag bányászata és feldolgozása során. Számos tanulmány mutatta ki, hogy az újrafeldolgozással több energiát takarítunk meg, mint amennyit égetés során vissza tudunk nyerni. Egy kanadai tanulmány például az alábbi adatokat tartalmazza az újrafeldolgozás energiamegtakarításáról (az égetéshez képest - ld. 1. táblázat).1 A megtakarítások akkor is érvényesek, ha beszámítjuk az újrafeldolgozás során szükséges szállítás energiaigényét is, ez utóbbi ugyanis összességében elhanyagolható.
1. táblázat: Az újrafeldolgozás energiamegtakarítása az égetéshez képest
| Anyagfajta | Megtakarított energia |
| Papír | 3-szoros |
| Műanyag | 5- szörös |
| Textil | 6-szoros |
| Étel és kerti hulladék | Nincs |
Az egyes anyagfajtákra készült tanulmányok szintén hasonló eredményeket mutatnak. Tizenegy, papírhulladékok kezeléséről szóló tanulmány közül 10 azt állítja, hogy az újrafeldolgozás összességében kevesebb energiát igényel, mint az égetés. Bizonyos papírok (pl. újságpapír) és a műanyagok esetén a lerakás is jobb megoldás mint az égetés, mert így az anyagban levő szén a lerakón marad, és égetés során nem jut a légkörbe.2 A Brit Műanyag Szövetség tanulmánya is arra a következtetésre jut, hogy a műanyag poharak újrafeldolgozása energiagazdálkodás szempontjából jobb megoldás az égetésnél. 3
Az éghajlatváltozás szempontjából az újrafeldolgozás jobb megoldás, mert kevesebb üvegházgáz-kibocsátással jár. Az Európai Bizottság megbízásából az AEA Technology 2001-ben egy jelentést készített azzal a céllal, hogy a klímaváltozás hatásairól tájékoztassa az EU-szintű hulladékpolitika illetékeseit. A jelentés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a szilárd települési hulladékok esetében leginkább a forrásnál történő különválogatás illetve az azt követő újrafeldolgozás (papír, fém, textil, műanyag), valamint a komposztálás okozza a legkevesebb nettó üvegházgáz kibocsátást - más hulladékkezelési módokkal összevetve.
ld: Füstbe ment... - Angolul
A Föld Barátai szervezet megbízta az Eunomia Kutató és Tanácsadó céget azzal, hogy vizsgálja meg a különféle hulladékkezelési módokat a klímaváltozás szempontjából. Az elkészült tanulmány egyik fő következtetése, hogy az újrafeldolgozás ebből a szempontból is kedvezőbb hulladékkezelési eljárás, mint az égetés. Az angol nyelvű tanulmány elérhető a ww.humusz.hu/klima oldalról is (Hulladékégetés és klímaváltozás).
Az újrafeldolgozás további előnye, hogy nem igényel feltétlenül nagy központosított rendszereket, hanem helyi szinten is megvalósítható, ami csökkenti a szállítás okozta környezeti terhelést.
A fenntarthatóság szempontjából a hulladék újrafeldolgozása a kedvezőbb megoldás, mert az anyagáramot körforgásban tartja és így nem igényel újabb és újabb nyersanyagot és energiahordozókat.
Az égetés a hulladékokat nem tünteti el teljesen, hanem átalakítja légszennyező anyagokká, és toxikus salakká, az anyagok körforgását megakadályozza.
Több szakmai szervezet (Francia Közegészségügyi Intézet, Brit Környezet-egészségügyi Orvosok Társasága) tanulmánya kimutatta, hogy az égetők környékén élők körében gyakoribbá válnak a daganatos megbetegedések. Ld pl.:
http://www.humusz.hu/hirek/1835
www.humusz.hu/klima (Felmérés Franciaországban)
http://piromania.info/letoltheto
További információ a HuMuSz munkatársaitól:
Szuhi Attila 06 30 563 7749
Perneczky László 20/ 3900566
E-mail: [email protected]
Honlap: www.piromania.info és www.humusz.hu/klima
Jegyzetek:
1 Sound Resource Management Group, Recycling versus Incineration: an Energy Conservation
analysis, 1992.
2 Friends of the Earth briefing, Greenhouse Gases and Waste Management Options, January 2000.
3 ENDS Report, December 1996. Two life cycle analysis studies were carried out for the British Plastics Federation and the plastic bottle reprocessor Reprise.
