Nagyvállalati telekből közösségi kert
A Kerthatár Közösségi Kertben 60 parcella már gazdára talált, de még várják a további jelentkezőket.
2600 négyzetméteren, 100 parcellával Budapest legnagyobb közösségi kertje jött létre a Soroksári úton. A Kerthatár Közösségi Kertben a fővárosiak saját zöldséget és gyümölcsöt, gyógy- és fűszernövényeket termeszthetnek.
Budapest legnagyobb közösségi kertjét a Magyar Telekom és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) adták át. A Magyar Telekom a Soroksári út 166/a szám alatt lévő, használaton kívüli telkét engedte át a nagyvárosi kertészkedés céljára, ahol a környező kerületek lakói saját zöldséget és gyümölcsöt, gyógy- és fűszernövényeket termeszthetnek. A most átadott Kerthatár Közösségi Kertben 60 parcella már gazdára talált, így több család, mintegy 150 ember kezdte el megművelni a területet.
„A kertek nemcsak zöldséggel és gyümölccsel látják el a városlakókat, hanem közösségteremtő erejük és közösségi funkciójuk is van” – hangsúlyozta Kertész Monika a Kortárs Építészeti Központ kurátora és a Közösségi kert programvezetője. „A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik egymás felé bizalommal fordulnak, ezzel is erősítve a támogató kapcsolatok kialakulását, megerősödését.”
„Innovatív vállalatok, civil szervezetek, önkormányzatok és a helyi közösségek összefogásának jól látható eredménye a már itthon is elinduló közösségi kertek mozgalma. Az összefogás ezen formája egy város fejlődéséhez jelentősen hozzájárul” – mondta Finta Sándor, főépítész.
Közösségi kertek Magyarországon ma már több városban is vannak. Az első, mai értelemben vett közösségi kertek Nyugat-Európában, elsősorban Angliában, a II. világháborút követően, később az 1960-as évek mozgalmainak hatására születtek, amikor az élelmiszertermelés mellett a fő cél a közösségalkotás volt.