Merengés egy Európa-díj kapcsán...

A szelektív hulladékgyűjtés célja az újrahasznosítás. Nem csökken a hulladék mennyisége tőle. Sőt, több helyen nő. Mégis tüneti kezelésre folyik el a rengeteg pénz; legyen állami, vagy EU forrás. Épül lerakó, égető, hasznosító. Ha nem lenne ennyi hulladék, akkor nem kellene ennyi....

Amit leginkább szelektálunk, az a csomagolóanyag. Ezt sem magunktól, az EU kötelez. Mennyiségük másfél évtizede rémisztő tempóban nő. A csomagolóanyag egyre csicsásabb, egyre bonyolultabb, egyre rövidebb életű, mert egyre többet akarnak eladni belőle. Csomagolják a vizet, a kenyeret, a zöldséget és gyümölcsöt, sőt még a csomagolóanyagot is. Hulladékuk elönti a boltokat, a köztereket, megtölti a kukákat, a szelektív gyűjtő edények közötti, körötti tereket, sokkal hamarabb betelnek tőle a lerakóink.

A hulladék keletkezésének megelőzése helyetti szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás érdeke a gyártónak, mert minél több csomagolóanyagot akar eladni. Érdeke a kereskedőnek, mert nem akar göngyölegek kezelésére alapterületet és személyzetet biztosítani. Érdeke a hulladékkezelő szolgáltatónak, mert minélt több hulladék kezeléséről akar számlát adni. Azt nagyon kevesen érzékelik, hogy a környezet mindannyiunk érdeke és gyermekeink lehetősége, így a környezetvédelmi szempontokat kevesen képviselik.

Minket, az elvileg megelőzésben érdekelt lakosságot pedig reklámok, marketing, PR segítségével megdumálnak. Bedőlünk nekik, és kiemelten környezettudatosnak gondolva magunkat:

- kifizetjük a drágább eldobható csomagolást,

- kifizetjük a meghízott kukáink utáni szemétdíjat,

- vagy éppen nem tiltakozunk, hogy már csak 2 hetente telik meg a kuka hiszen szelektálunk, de a szemétdíj nemhogy csökken, hanem nő.

Úgy tűnik, hogy a zöld Európában ez a mód a hulladékokkal.

A termékek gyártása leginkább Európán kívül történik, annak minden környezetterhelésével együtt. A szükséges nyersanyagok, energiahordozók bányászata, előállítása minket nem igen zavar.

Ideszállítjuk és élvezzük a termékeket, amíg jók. Ha elromlanak, vagy elavulnak, akkor meg vissza a feladónak - majd a Harmadik Világ eltakarítja, megemészti szemetünket. Így történik az elektronikus vagy elektronikai termékek és a műanyagpalackok hulladékának nagyobbik részével.

Másik megoldás: azt mondjuk, hogy hasznosítjuk és bevágjuk egy égetőbe, ahol némi energia is nyerhető. Igaz, hogy a hulladékok legyártásához szükséges energia csekély töredéke, de mégiscsak energia. A keletkező füstgáz, a dioxin, a veszélyes hulladéknak számító salakanyag meg nem kerül reflektorfénybe.

Különben is, ha rákos beteg lesz valaki, akkor nő a GPD, hiszen orvosoknak ad munkát, drága gyógyszeres kezelést is igényel, temetkezési rt-k adóznak a bevétel után.

A magam részéről az Univerzumért-díj alapításán töröm a fejem, amit az a cég érdemelne ki, amely a legtöbbet tesz a települési szilárd hulladékok mennyiségének csökkentéséért.

Ne gyártsunk ennyi kérészéletű vackot (termék és csomagolóanyag egyaránt) elképesztő energia- és nyersanyagpazarló módon.

- Tömöri -