Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 16 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin "Édesség" című száma

  • 2009. február 02.
  • humusz
Hogyan hat az „édes élet” egészségünkre, a környezetre, az európai vagy a harmadik világbeli termelõk életére?  Milyen félretájékoztatásnak vagyunk kitéve fogyasztóként? Válaszok a Tudatos Vásárló magazin 14. számában.

 

Alighogy elmúlt a karácsony, itt a farsang, folytatódik az édességek szezonja. De a megnövekedett édességfogyasztás nem csak az ünnepekre jellemző, hanem egyfajta civilizációs jelenség is. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a fejlett országokban 120 gramm, a fejlődő országokban 55 gramm volt az egy főre jutó napi cukor- és édesítőszer-fogyasztás az ezredfordulón.

A Tudatos Vásárló 14. száma azt járja körbe, hogyan hat az „édes élet" egészségünkre, a környezetre, az európai vagy a harmadik világbeli termelők életére, illetve hogy fogyasztóként milyen félretájékoztatásnak vagyunk kitéve. A Tudatos Vásárló a problémák bemutatása mellett a megoldásokról is szól: az olvasók többek között megtudhatják hogyan süssenek süteményt adaléktúladagolás nélkül; milyen természetes édességforrásokkal elégíthetik ki édességigényüket; hogyan készítsenek aszaló-berendezést; vagy épp, hogy kitől érdemes biomézet vásárolni.

Érdekességek a Tudatos Vásárló 14., Édesség c. számából:

  • 1600-ban a magyar vásárlónak fél kiló cukor egy sertés árába került.
  • A rabszolga-kereskedelem, majd a rabszolgaság 19. századi eltörlésében jelentős szerepet játszottak a 18. század végi nagy-britanniai fogyasztói cukorbojkottok, melyekhez fénykorukban majd félmillióan csatlakoztak.
  • Magyarországon jelenleg egy üzem, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. gyára folytat cukortermelést. Az üzem területén 2007-ben avatták Európa legnagyobb cukorgyári biogázüzemét, amely a feldolgozási időszakban a gyár energiaszükségletének 45-50 százalékát állítja elő környezetbarát módon.
  • Minden második gyerekeknek szóló tévéreklám édességet hirdet, miközben 1999 és 2005 között másfélszeresére, évi 46 000-re nőtt a kalóriatöbblet miatti elhízással háziorvosokhoz és házi gyermekorvosokhoz forduló 18 év alattiak száma
  • Napi 5 gramm feleslegesen elfogyasztott szénhidrát (legtöbb esetben cukor) egy év alatt másfél kiló zsír lerakódásához vezethet, ami 15 év alatt 15 kg túlsúlyt eredményezhet, ha nem növeljük a fizikai aktivitást.
  • Az Európai Unióban évente három millió tonna talaj vész el a cukorrépa felszedésekor. A talaj, amely a gyökéren marad, a teljes éves cukorrépa-mennyiség súlyának 10-30 százalékának felel meg.
  • Világviszonylatban az éves kakaótermésnek mindössze fél százaléka bio minősítésű, azaz gyakorlatilag vegyszermentes termesztésből származó.
  • Egy 100 grammos csoki árát 100 forintnak feltételezve mindössze 9 forintot kap a kakaó termesztője. Jelentős összeg tűnik el reklámozók, szállítók, kiskereskedők kezén; a felvásárló, a kereskedő és a csokigyár részesedése 49 forint.
  • A Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Szervezet szerint 284 000 gyermeket (9-12 éveseket) foglalkoztatnak veszélyes körülmények között a nyugat-afrikai kakaóültetvényeken. Jelenleg a világ évi kakaótermésének mindössze egy ezrelékét vásárolják fel a méltányosság elvei szerint.

Tartalom és további információ >>>

 

 

Forrás: Tudatos Vásárló

 

ajánló