Szelektív hulladékgyűjtés - A társasházi gyűjtés hatékonyabb?

Magyarország polgárai egyelőre átlagosan 350 kg háztartási hulladékot termelnek évente. A keletkezett hulladék 85%-át lerakókba viszik, vagy elégetik, és körülbelül 15%-ot hasznosítanak újra. Ez az arány a skandináv országokban akár a 80-90%-ot is elérheti.

A kutatás háttere

Az Öko-Kord Országos Nonprofit Kft. friss kutatása arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az újrahasznosított hulladék arányának növelése elsősorban a lakosság felelőssége, mivel jelenleg a családi háztartásokban keletkező, elsősorban csomagolási hulladék jelenti a legnagyobb veszélyt környezetünkre. A kutatás is része annak a szemléletformáló tevékenységnek, melynek során a lakosság széles rétegei számára tesszük elérhetővé azokat az ismereteket, amelyek elegendőek szelektív hulladékgyűjtés jelentőségének felismerésére. Aki rendelkezik ezekkel az ismeretekkel, az sokkal nagyobb valószínűséggel vállalja magára az anyagfajtánként történő gyűjtés fáradtságát, és hajlandó aktívan is tenni a környezet megóvásáért. Mindemellett a kutatás is alátámasztja, hogy iskoláskorúak tájékoztatása kiemelten fontos ügy, ezért iskolai gyűjtésekkel, vetítésekkel, tanároknak szóló óravázlat kidolgozásával, azaz minden rendelkezésünkre álló eszközzel igyekszünk megszólítni ezt a réteget" - Nagy Zita, Öko-Kord ügyvezető igazgató.

A kutatás elsősorban arra kereste a választ, hogy mi a lakosság hozzáállása a szelektív hulladékgyűjtéshez, és hogy az egyes emberek véleménye szerint, mivel lehetne ösztönözni annak további elterjedését. A 438 megkérdezett 41%-a úgy vélekedett úgy, hogy színes gyűjtőedények társasházakban történő elhelyezésével lehetne a legtöbb embert bevonni a hulladékokat szelektíven gyűjtők körébe. A válaszadók 28%-a szerint a több gyűjtősziget elhelyezése lenne a legcélravezetőbb megoldás. Az iskolai oktatás, és nevelés választ 20%, az ismertető anyagok terjesztése, lakossági fórumok szervezése választ 11% választotta a legalkalmasabb eszköznek. Bár a kutatás szerint relatíve magas azoknak az aránya (27%), akik nem tudják mi a haszna a szelektív gyűjtésnek (4%), vagy értelmetlennek tartják (23%), a válaszadók 73%-a van tisztában a szelektív hulladékgyűjtés általános céljával, azaz a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésével.

A kutatás arra is rákérdezett, hogy elérhető-e a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája az adott személy lakóhelyén. A válaszok szerint a megkérdezettek 70%-a számára gyűjtősziget formájában, 15% számára pedig a házban elhelyezett szelektív hulladéktárolók formájában érhető el az anyagfajtánként történő gyűjtés lehetősége. Mindemellett 13% számára semmilyen formában nem érhető el szelektív hulladékgyűjtés lehetősége, továbbá 2%-nak pedig nincsenek ezzel kapcsolatos ismeretei.

A felmérés a szelektív hulladékgyűjtésre való hajlandóságot is mérte azok körében, akik számára már elérhető a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrája. A megkérdezettek 29%-a válaszolta, hogy mindig szelektíven gyűjti a hulladékot. A legnagyobb arányban az általában igen válaszlehetőséget jelölték be (53%). A megkérdezettek 11%-a válaszolta az általában nem válaszlehetőséget, és 7% azoknak az aránya, akik soha nem válogatják a szemetet anyagfajtánként.

Forrás: édenkert.hu