Környezetbarát termékek fejlesztési lehetőségei
Minden termék az ásványkincsek kitermelésétől kezdődően a gyártáson és a használaton keresztül a hulladék ártalmatlanításáig (azaz egész életciklusa során) hatást fejt ki a környezetre. Az Európai Bizottság által kidolgozott Integrált Termék Politika (Integrated Product Policy, IPP) célja, hogy támogassa a környezetbarát termékek innovációját, azaz segítséget nyújtson az egyes termékek életciklusa során felmerülő környezeti hatások átfogó csökkentéséhez. Az utóbbi 12 évben az Európai Unió mintegy 70 millió Eurót költött az IPP-hez kapcsolódó különböző projektekre. Az Integrált Termék Politika intézkedések és eszközök széles választékát kínálja, mint például a szabványok, önkéntes megállapodások és környezetvédelmi jelölések. Mivel a környezetvédelmi politika sikerességét nehéz közgazdasági-statisztikai módszerekkel mérni, sőt, gyakran a termékek környezetvédelmi teljesítménye és az alkalmazott eszközök közötti kapcsolatok sem egyértelműek, fontos szerep jut az empirikus elemzéseknek.
Egy friss tanulmány is ilyen empírikus módszerekkel vizsgálta az IPP intézkedések és a környezetvédelmi előrelépések közötti kapcsolatot. A tanulmány a német gyártási szektorra összpontosított és öt IPP-elemet vizsgált: a terméktervezést és -fejlesztést, a környezeti irányítási rendszert (KIR), a termékek életciklus-elemzéseit (LCA), a hulladékkezelési megoldásokat és a környezetvédelmi jelölések használatát. Az elemzés a szektort alkotó 588 cég reprezentatív mintáján elvégzett telefonos interjúkon és vizsgálatokon alapult. Az eredmények a következők voltak: a környezetbarát termékek kifejlesztői az IPP intézkedések közül leggyakrabban a környezetbarát terméktervezés és -fejlesztés módszerét, illetve a környezeti irányítási rendszer bevezetését alkalmazták, míg a legnagyobb környezetvédelmi előrelépéseket a környezeti irányítási rendszer bevezetésével és a hulladékgazdálkodási rendszer átalakításával érték el. Ezzel szemben, a környezetvédelmi jelölésekből fakadó lehetőségeket és az életciklus-elemzéseket nem használják ki sem a környezetbarát, sem a "hagyományos" termékek fejlesztői, ami az egész szektor piaci helyzetét gyengíti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetendő idő és pénz túl sok ahhoz, hogy alkalmazzák ezeket az eszközöket. A környezetvédelmi eljárások fejlesztése sokkal általánosabb gyakorlat, mint maguknak a termékeknek a fejlesztése, mely azzal a ténnyel is magyarázható, hogy a régi környezetvédelmi politikák inkább a folyamatokra összpontosítottak, mint a konkrét termékekre. A tudományos elemzések alátámasztják azt a feltételezést, hogy azok a cégek, amelyek a múltban környezetvédelmi innovációkat hajtottak végre, nagy valószínűséggel a jövőben is folytatni fogják a fejlesztéseket. Az IPP intézkedések mellett a környezetvédelmi politika, a technológia javítása (K+F), és a piaci nyomás (a vevői megelégedettség) is fontos innovatív tényező. A válaszadók szerint a fő akadály a környezetbarát termékek piacán a magas ár lehet. Csak kevesen látják a problémát abban, hogy a környezetbarát termékek „kevésbé megbízhatóak" vagy „alacsonyabb minőségűek" lennének.
A szerzők következtetése értelmében az Európai Bizottság által kidolgozott Integrált Termék Politika, mely magába foglalja a termékek egész életciklusát, reális képet ad a cégek környezetvédelmi állapotáról. Mivel a fejlesztések fő akadályának a gazdasági tényezők tűnnek, a kereslet élénkítésének legjobb módja olyan gazdasági ösztönzők bevezetése lehetne, mint pl. a környezetbarát termékek ÁFA-jának csökkentése. Ugyanakkor szükség van az életciklus-elemzések készítésének támogatására is, hiszen ezek elterjedését összetettségük jelenleg még nagy mértékben akadályozza.
Fordította: Koszta Imola, Rátz Judit
Forrás: Rehfeld K.-M., Rennings K., Ziegler A. (2007) Integrated product policy and environmental product innovations: An empirical analysis, Ecological Economics 61:91-100.