Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 16 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kitől véd az új spamtörvény?

  • 2008. november 12.
  • humusz
Szeptember elején nagy felháborodást váltott ki az online értékesítéssel foglalkozó vállalkozások körében egy törvénymódosítás. Az új szabályozás elméletileg bennünket, fogyasztókat próbál megvédeni a spam-ek áradatától. Gyakorlatilag azonban úgy tûnik, hogy a kereskedõk online marketingjét lehetetlenítette el, miközben semmivel sem lett kevesebb a postaládánkba érkezõ potencianövelõ reklámlevelek száma.


A spam-ek küldése eddig is törvénytelen volt (lásd 2001. évi CVIII. törvény). A lényeges változás szeptember 1-jétől az, hogy csak a magánszemélynek küldött levelekre vonatkozik a tiltás, a cégnek címzett levelekre nem. De honnan tudjuk egy e-mail címről, hogy az magánszemélyé vagy cégé? A [email protected] cím látszólag céges e-mail cím, a spamtörvény szempontjából viszont nem az. Az [email protected] és társai ellenben egyértelműen céges címek, ezekre mehetnek a reklámlevelek. Spam gyanúja esetén továbbra is lehet beadvánnyal fordulni a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) hivatalához, akkor is, ha céges címre érkezett az e-mail, de a Hivatalnak már nincs eljárási kötelezettsége, mérlegelés alapján dönt a beadványról.

Marketing, de milyen áron?
A neten úton-útfélen értékesítési honlapokba botlunk. A profin felépített oldalak különös ismertetőjele a regisztrációs lehetőség, amellyel ha élünk, hírlevelet, ingyenes tanulmányt vagy egy e-bookot, szavazási lehetőséget, kérdőívet, esetleg valamilyen ajándékot tudhatunk magunkénak. Cserébe viszont meg kell adnunk néhány személyes adatunkat. Eddig elég volt a keresztnevünket és az e-mail címünket beírni. Ennyivel máris zöld utat engedtünk a  menetrendszerűen érkező, látszólag személyes hangvételű megkereséseknek – ha pedig ráuntunk a levelekre, pár kattintással leiratkozhattunk. A jogalkotók szigora azonban eztán már a lakcímünket, sőt, korhatáros reklámok esetében még a születési adatainkat is megköveteli. Állítólag vitás ügyekben majd könnyebben kiderül, tényleg megelőzte-e
a beleegyezésünk a reklámleveleket. Csakhogy ki az, aki szívesen megadja a lakcímét is? És vajon ki ellenőrzi azt, hogy valós címet adtunk-e meg? Honnan tudhatom én, mint fogyasztó, hogy adataimat megfelelően kezelik? Nem kell-e attól tartanom, hogy nem csak a virtuális, de a valódi postaládám is tele lesz reklámokkal? A külföldi címekről érkező Viagra hirdetések ezután is el fognak árasztani bennünket, viszont a hazai vállalkozások törhetik a fejüket,  hogyan szólítsák meg potenciális vevőkörüket, illetve hogyan feleljenek meg mind a spamtörvény, mind az adatvédelmi törvény előírásainak.
Persze az online értékesítésen túl is van élet! Értékelve a törvényalkotók fogyasztókat védő igyekezetét, kíváncsi lennék arra, hogy mikor szigorítják a nyomtatott reklámanyagokról, szórólapokról, óriásplakátokról, TV-reklámokról szóló törvényeket. Hiszen ezek mind kéretlen, nagy példányszámban elküldött, azonos tartalmú üzenetek. Hozzájárulok, hogy ezektől is megvédjen valamilyen hivatal. Szívesen megadom hozzá akár a lakcímemet is!

Mozsár Gabi

Engedélyköteles meghívók
Az NHH jogilag aggályosnak tartja, hogy a honlapok félig vagy egészen automatizáltan – esetenként ellenszolgáltatás fejében - meghívók küldését teszik lehetővé. A megkérdőjelezett reklámtechnika lényege, hogy az adott honlap felhasználói némi „jutalom” fejében ismerőseiket „meghívhatják” az oldalra. Ilyen jellegű meghívók szintén csak akkor küldhetők, ha a címzett ahhoz előzetesen hozzájárult.

riport