Kérjük vissza a gyűjtőszigeteket!

December 2-án tartottam Csepelen a Kék Iskolában azt a fórumot, melynek témája a szelektív hulladékgyűjtés és a lomtalanítás helyzete volt. Már maga a kezdeményezés is kalandos pályát futott be, mivel nehezen tudtak mit kezdeni azzal, hogy egy ellenzéki képviselő az önkormányzat SZMSZ-ében biztosított joggal élve lakossági fórumot kezdeményez. Végül a szabályok szerint kötelező meghirdetést azzal a nevetséges okkal utasították el, hogy nem a polgármester a kezdeményező, ezért nem kell alkalmazni a közzétételre vonatkozó előírást.

A "mostoha" körülmények ellenére mintegy 20 érdeklődő jött el a fórumra. Meghívott vendégként jelen volt Graczka Sylvia a Hulladék Munkaszövetség elnöke, illetve Palásti László és Zöld Miklós, az FKF Zrt. munkatársai is, akiknek ezúton is szeretném megköszönni, hogy segítségemre voltak a lakosok kérdéseinek megválaszolásában.

Az önkormányzat vonta vissza a hozzájárulását a szigetekhez

A fórum elején a felvezetésben mindenki számára kiderülhetett, hogy a gyűjtőszigetek megszüntetése a kerületi önkormányzatok döntése alapján történt meg. Ugyanis a házhoz menő szelektív gyűjtés kiépítése után kaptak az alkalmon és rengeteg helyen visszavonták a közterület-használati hozzájárulásukat, hogy megszabaduljanak az eddig megtűrt szigetektől. A felelősséget is elháríthatták maguktól, hiszen a hulladékkezelés fővárosi hatáskör, nem kerületi. El is utasították a fórumra szóló meghívásomat az önkormányzat részéről, azt hangoztatva, hogy ez nem az ő feladatuk. Ezzel persze nem oldották fel az ellentmondást, hogy a szigetek helyére szóló hozzájárulást nekik kellett kiadniuk, tehát mégis csak van közük a dologhoz.

Részben érthető persze a hozzáállásuk, mert a szigetek valóban okoztak problémákat is az elmúlt években. Voltak helyek, ahova rendszeresen odahordták egyesek a kommunális hulladékukat, sittet, ezzel áldatlan állapotokat okozva. Másrészt arra is sok példa volt, hogy felborogatták az edényeket, hogy kiszedjék belőle a pénzzé tehető hulladékot. Azonban a szokásokhoz híven a döntéshozók nem a problémák megoldásán fáradoztak, hanem csak a szőnyeg alá söprés volt a cél. Ha nincsenek szigetek, akkor nincs gond sem. Az meg nyilván már csak balliberális nyavalygás, hogy az üveget mindössze 4 helyen lehet leadni és emiatt egyre több ember fogja az eddig külön gyűjtött üveget a normál kukába dobni.

Pedig a fórumon részt vevők és például a Facebookon hozzászólók is komolyan nehezményezik a visszafejlődést ez ügyben. Ráadásul az FKF és a Humusz munkatársai is megerősítették, hogy egész Budapesten komoly gond ez, sok telefonhívás, e-mail érkezik, amiben ezt kifogásolják az emberek. Bár természetszerűleg a két meghívott szervezet között van némi különbség szemléletben, abban teljes volt az egyetértés, hogy felettébb káros, ha ilyen törést szenved egy egyébként is nehéz, évek munkáját igénylő szemléletváltási folyamat.

Arról nem is beszélve, hogy véleményem szerint lett volna köztes, mondhatni optimális megoldás is a problémára. Amennyiben egyenként vizsgálják meg a helyszíneket, kiderült volna, hogy forgalmas helyeken, ahol esetleg még térfigyelő kamera is van a közelben, egyáltalán nem jellemző a hulladék szigetek mellé történő lepakolása. A borogatással kapcsolatban pedig sok más kerületben láttunk példát olyan korlátokra, amik ezt meg tudják akadályozni.

A legjobb megoldás a keletkező hulladékmennyiség csökkentése

Az este folyamán Graczka Syilvia, a Humusz elnöke természetesen kitért arra, hogy a legfontosabb a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése lenne. Erre egyébként rengeteg praktika, ötlet, lehetőség van ma már és fontos, hogy minél több ember elkezdjen ennek szellemében élni. Említette a Humusz által kezdeményezett Nulla Hulladék programot, mely hasznos tanácsokat ad, hogyan lehet a gyakorlatban odafigyelni a hulladékmennyiség csökkentésére.

Tájékoztatta a hallgatóságot, hogy egy átlagos magyar évente 380-400 kg hulladékot termel, melynek jelentős része megspórolható lenne. Hulladékos szempontból a legjobb megoldás a keletkezés megelőzése, ezután következik a tárgyak újrahasználata (például a betétdíjas üvegek ilyenek) és a szelektív gyűjtés utáni újrahasznosítás csak ez után következik, mivel ez esetben az anyag feldolgozása rengeteg energiát emészt fel legtöbbször, sok esetben csak külföldön oldható meg. Ez utóbbinak egyébként az is feltétele, hogy a lakosok egyre több újrahasznosított anyagból készült terméket vásároljanak, ami még nem igazán jellemző.

Kitért arra, hogy Csepel büszke lehet, mert van hulladékgyűjtő udvara, ami nem minden kerületben igaz és említésre került az is, hogy annak idején a főváros első gyűjtőszigetét Csepelen avatta fel Demszky Gábor főpolgármester.

A lomtalanítás átszervezésére még várni kell

Fórumunk másik fő témája a lomtalanítás volt, mely szintén sok kívánnivalót hagy maga után. Minden évben valóságos hulladéklerakóvá válnak Budapest kerületei, amikor a lomtalanítás van. Ráadásul a begyűjtött lomok válogatás nélkül égetőbe vagy lerakóra kerülnek, miközben jelentős részük még hasznosítható lenne. Röviden ismertetésre kerültek a más országokban terjedő rendszerek, amelyeknél telefonos egyeztetés után a házaknál egyből teherautóra kerülnek a lomok, melyeket egy ún. újrahasználati központban átválogatnak. A még használható tárgyakat ingyen vagy kedvezményes áron lehet elvinni, a sérült dolgokat megjavítják, ha lehet. Ami végképp használhatatlan, azt újrahasznosításra viszik és csak elenyésző része kerül lerakóra.

Az elmondottak alapján nálunk még várni kell ilyen rendszer felállítására, ami egyébként is problémás lehet például a 10 emeletes panelházak esetén. Egyelőre a jogszabályi háttér sem kedvez ilyen kezdeményezéseknek, bár információink szerint a Karácsony Gergely vezette Zuglóban kísérleti jelleggel próbálkoznak a bevezetéssel. Mindenesetre az FKF részéről a nyitottság megvan, jelenleg 2 újrahasználati központ nyitását tervezik, ahol a jelenlegi hulladékudvarokhoz képest jóval többféle hulladékot lehet majd leadnia lakosoknak. Sajnos egyik sem Csepelen fog megvalósulni, de reméljük, nemsokára hozzánk is eljutnak az efféle újítások.

Van megoldás a problémákra!

A fórumon természetesen a lakosok is megfogalmazták a hiányosságokat a saját lakókörnyezetükre vonatkozóan, ami legtöbb esetben összecsengett a korábban elmondottakkal. Az FKF munkatársai elmondták, hogy a szelektív kukákból lehet többet igényelni, ha nem elégséges a mérete (ezt minden esetben megvizsgálják lakosságszámtól függően). Alkalmanként arra is van lehetőség, hogy az el nem szállított hulladékért más napon kijöjjön a teherautó, például, ha azért nem vitték el, mert oda nem való hulladék került az edénybe. Sajnos erre sok példa van, mivel a házhoz menő gyűjtéssel sok olyan ember is be lett kapcsolva a rendszerbe, aki eddig nem foglalkozott ezzel. Így a szigetek tapasztalataihoz képest nagyon megnőtt a nem oda való hulladék aránya és megközelíti a 40 %-ot.

A legjobb hír egyben talán a leginkább problémás is. Palásti úr ugyanis arra biztatta a lakókat, hogy kezdeményezzék az önkormányzatnál a szigetek (legalább az üveggyűjtők) visszahelyezését. Elvi, jogi akadálya tehát nincsen, hogy újra tudjuk ezeket külön gyűjteni és leadni, sőt ők kifejezetten örülnének, ha ez megtörténne. A gyakorlatban viszont erősen kérdéses, hogy hogyan reagál erre az önkormányzat, amley épp a megszüntetésnek örült. Talán, ha egy-egy környéken elég sok ember emeli fel a szavát, akkor látva a lakossági nyomást, meghozzák a helyes döntést. Tehát nincs más hátra, mint kezdeményezni és aktív állampolgárként kieszközölni a változást. És természetesen oda kell figyelnünk arra is, hogy a lehető legkevesebb hulladékot termeljük! A siker mindenképpen rajtunk múlik!

http://hudakjanos.blog.hu/2015/12/06/kerjuk_vissza_a_gyujtoszigeteket

Hudák János