Kárpátaljai hulladékkezelési körkép
Kárpátalja Ukrajnán belül kis régió (területe 12,8 ezer km2, lakossága 1.258.000 fõ), a terület határos Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal. A független Ukrajna fennállása óta (1991) az országban gyakorlatilag egyetlen hulladékkezelési rendszert sem építettek ki.
A Szovjetunióban a kommunális hulladék mennyisége viszonylag csekély volt, hiszen folyamatos volt az áruhiány, a csomagolóipar pedig kifejezetten fejletlen volt. A 90-es évektől kezdve viszont egész Ukrajnában és ezen belül Kárpátalján is jelentősen növekszik a kommunális hulladék mennyisége. Ma az országban egy fő évente átlagosan 250 kg kommunális hulladékot termel, és ez a szám folyamatosan növekszik.
Kárpátalján is változnak a fogyasztási szokások
Változik a hulladék összetétele is – növekszik a műanyagok aránya.
Kárpátalján a hulladékkezelési módokat röviden össze lehet foglalni. Hulladékégetőt eddig még nem építettek. Hulladékválogatás nem létezik, mint ahogy az egész régióban sehol sem alakították ki a szelektív gyűjtés rendszerét sem. A terület falvainak többségében nem beszélhetünk hulladékgazdálkodásról, még központi hulladékgyűjtés sincsen. Ez nem kevés embert érint, hiszen Kárpátalja lakosságának 62% falusi környezetben él. A falvak környékére az a jellemző, hogy a lakosok illegális lerakókra viszik a szemetet.
A szerző a csetfalvi templom előtt
Kárpátalján, mint ahogy az ország egészében is, a hulladékgazdálkodás legjellemzőbb módszere a lerakás. A régióban közel 330 hivatalosan bejegyzett lerakó van. Ezek túlnyomórészt kisméretű szemétlerakók, a nagyobbak a járási központok mellett találhatók. A legnagyobb telepek nyugatról kelet felé haladva a 117 ezer lakosú Ungvár, a 84 ezres Munkács, a 29 ezres Beregszász, a 32 ezres Huszt és a 13 ezres Técső mellett fekszenek.
A kárpátaljai városokban a hulladék gyűjtését és elszállítását a helyi kommunális szolgáltatók végzik. Ők felelnek a konténerek kihelyezéséért, cseréléséért, valamint a szemét elszállításáért. A lerakókban a hulladékot dózerekkel tömörítik, egyes helyeken időnként földdel lefedik. A lerakókban gyakran gyullad meg a hulladék (főleg nyáron), a biogázképződés jelei egyértelműen megfigyelhetők. A csurgalékvíz rendszeresen bejut a talajvízbe, és a rétegvizeket is szennyezi. A hulladéklerakók gyakran a folyók közelében helyezkednek el, például a Técső melletti meglehetősen nagy szeméttelep 1 kilométernyire van a Tiszától.
Valamennyi kárpátaljai szeméttelepen megtalálhatók a lakosság szegény rétegei – többnyire romák. Ők papírt, fémet és üveget gyűjtenek, amit kifejezetten olcsó áron tudnak értékesíteni. A szemétből még használható tárgyakat is kiválogatnak – ruhaneműt, lábbelit, sőt élelmiszert is.
Nagy gondot okoz az is, hogy a lerakókra nem csak kommunális szemét kerül, hanem a helyi vállalatok ipari hulladéka is: például műanyaghulladék a ruhaipari vállalatoktól (műszálas anyagok maradékai), fafeldolgozási maradékok, élelmiszeripari szerves hulladékok. Ezek tovább fokozzák a biogáztermelődést és növelik az öngyulladás valószínűségét.
Az utóbbi időben Kárpátalján a hulladékgazdálkodás területén megjelentek a külföldi vállalatok. Beregszászban és néhány környező településen néhány éve működik a Bereg-Vertikál Közös Ukrán-Magyar Kft., amelyet a magyarországi VERTIKÁL Rt. közreműködésével hoztak létre. Mára lényegesen javult a város „szeméthelyzete”: a régi rozsdaette nyitott gyűjtőkonténereket műanyagra cserélték (nem újakra, de jó állapotban lévőkre), a lakosságot ellátták kukákkal, megszervezték a rendszeres szemétszállítást, a régi teherautókat modern kukásautókra cserélték. Ellenben a lerakón továbbra is kritikus a helyzet. A Bereg-Vertikál vezetősége a régi lerakó rekultiválását és egy új, modern lerakó megnyitását ígéri, valamint egy válogatósor üzembe állítását is kilátásba helyezték. Komolyan fontolgatják a szelektív hulladékgyűjtést, de erre a lépésre egyelőre nem szánták el magukat, mert nem tudják, hogy a lakosság kész lenne-e a nagyobb odafigyelést igénylő szelektálásra. Hasonlóan a Bereg-Vertikálhoz, a szomszédos nagyszőlősi járásban 2006-tól működik az AVE-Vinogradiv (Nagyszőlős) közös vállalat, amelyet az osztrák AVE cég hozott létre. A vállalat egyelőre a beregszászi cégnél kisebb sikereket ért el, de egész Kárpátalja területére ambiciózus hosszú távú hulladékgazdálkodási terveket készítenek, aminek része Munkács közelében egy jelentős, 400.000 t/év kapacitású hulladékégető felépítése. Ezt a tervet civil szakértők ellenzik, de egyelőre úgy tűnik, hogy a régió vezetői támogatják az AVE „szemétpiaci” törekvéseit.