Júliustól szigorodik a hazai veszélyeshulladék-égetők működése
Magyarország újabb környezetvédelmi kötelezettségének tett eleget azzal, hogy 2005. június 30-a után egyetlen olyan veszélyeshulladék-égetõ sem mûködik hazánkban, amely nem felel meg az unió légszennyezésre vonatkozó szigorú kibocsátási határértékeinek. Az átalakítások eredményeként a hulladékégetõkbõl származó szennyezõanyag-kibocsátás mintegy 30 százalékkal csökkent - jelentette be Persányi Miklós, a zöldtárca vezetõje pénteken.
Az Európai Unió a csatlakozási tárgyalásokon 2005. június 30-ig adott haladékot hazánknak a hulladékégetők kibocsátási határértékeinek szigorítására, valamint a kibocsátás (emisszió) folyamatos mérését előíró közösségi rendelkezés átvételére.
Az uniós szabályozás hatálya alá tartozó 41 veszélyes hulladékégető közül a csatlakozási tárgyalások időszakában mindössze kettő (a dorogi és a győri) felelt meg az előírásoknak. Magyarország így 39
hulladékégető berendezés átalakítására kért és kapott átmeneti mentességet 2005. június 30-ig.
Az összes létesítmény korszerűsítése mintegy 7 milliárd forintra rúgott volna, a beruházások jelentős költségét azonban több kisebb hulladékégető nem vállalta fel, így ezek legkésőbb 2005. június 30-án
bezárnak.
Az egyetlen hazai kommunális hulladékégetőre, a Fővárosi Hulladékhasznosító Műre Magyarország nem kért átmeneti mentességet, annak ellenére sem, hogy több légszennyező anyag tekintetében nem teljesítette a kibocsátási határértékekre vonatkozó előírást. A 360 ezer tonna kapacitású létesítmény korszerűsítése és bővítése 2002-ben indult el, az üzem a füstgáztisztítók beszerelésével az EU csatlakozás időpontjára teljesítette a környezetvédelmi követelményeket, határérték feletti kibocsátása már nincs.
Az átmeneti mentességet kapott 39 égető berendezésből 20-nál végezték el a szükséges beruházásokat, időközben pedig további 9 - a csatlakozási dokumentumban nem szereplő - égető kapott engedélyt. Az átmeneti mentességet kapott kisebb égetők közül 19, csaknem 8
ezer tonna összkapacitású létesítmény nem teljesítette a szükséges követelményeket, ezek bezártak.
2005. június 30-a után összesen 30 létesítmény 32 égetője fogadhatja be a veszélyes anyagokat lényegesen nagyobb kapacitással, mint az uniós csatlakozás előtt. Ezek közül néhány kisebb égetőben már elkezdték, de még nem fejezték be a szükséges átalakításokat, ezek működését az átalakítások befejezéséig felfüggesztik.
A korszerűsítések nyomán a veszélyes hulladékégetők éves szennyezőanyag kibocsátása - a kapacitáskihasználás függvényében - mintegy 30 százalékkal csökkenhet. A szilárd anyag kibocsátásban ez például évente 50-80 tonna közötti csökkenést jelent.
Veszélyes hulladékokból évente mintegy egy millió tonna keletkezik. Ebből 15-20 százalékot a hulladékégetőkben égetnek el, 20 százalékot újrahasznosítanak, a többit pedig biztonságosan lerakják. 2008-ig az újrahasznosítás arányát 30 százalékra kell növelni, ám ez nem csatlakozási tárgyalásokon kialkudott derogáció, hanem minden tagállamra vonatkozó előírás.
A miniszter kitért arra, hogy a veszélyeshulladék égetők EU-konformmá tételével Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon kapott négy környezetvédelmi derogációból már a másodikat teljesíti. Emlékeztetett arra, hogy a nagy tüzelőanyag-berendezések kibocsátásának mérséklésére az ország tavaly év végéig kapott haladékot.
Persányi Miklós a két jogszabállyal összefüggő fejlesztéseket az EU-csatlakozás legfontosabb környezetvédelmi eredményei között tartja számon, hiszen - mint mondta - az ország legnagyobb pontszerű légszennyező-forrásainak kibocsátását a szigorú uniós határérték alá sikerült szorítani. Az ország menetrendszerűen teljesíti a többi környezetvédelmi elvárást is.
Magyarország a csomagolási hulladékok felének újrahasznosításának növelésére ez év végéig, a települési szennyvízkezelés megoldására pedig 2015 végéig kapott átmeneti mentességet.
Forrás: www.kvvm.hu