A HuMuSz hivatalos állásfoglalása a Hulladékgazdálkodási Törvény módosításaival kapcsolatban
Íme a levél:
"Tisztelt Dr. Őri István!
Megkaptuk véleményezésre a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. Meglepetéssel vettük tudomásul, hogy az eredeti célkitűzés, a hatósági szervezetrendszer változásainak való megfelelés mellett a tervezet a a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LXIII. törvényt (a továbbiakban Hgt.) is módosítani kívánja. Mivel az ezen kívüli változtatások nem tartalmiak, hanem egy intézményi átalakuláshoz igazodnak, ezekhez nem tudunk érdemi véleményt fűzni.
Nem így a hulladékgazdálkodást illető változásokhoz.
Mivel a tervezet mintegy mellékesen jelzi a Hgt. változásait, azt a látszatot keltheti, hogy ezek nem is jelentősek. Pedig a hasznosítási arányok meghatározása alapvetően befolyásolja a hulladékgazdálkodásban részt vevő piaci szereplők magatartását. Ezen kérdésekről célszerű lett volna nagyobb nyilvánosság előtt beszélni, lehetőséget adva a társadalmi vitára. Sajnálatos, hogy az arányok meghatározása és maga az indoklás is mellőzi az elmúlt évek értékelését. Nem vizsgálja, hogy milyen arányokat sikerült eddig elérni, ezek hogyan befolyásolták a csomagolóanyagok jelenlétét a piacon. Nem szólnak azok környezet- és fogyasztóvédelmi vonatkozásairól sem. Nem tér ki emellett a jövőbeni hatásokra sem, amely nélkül a tervezet átgondolatlannak tűnik.
Egyetlen indoka a változtatásnak, hogy azt a 2004/12/EK irányelv által módosított 94/62/EK irányelv írja elő. A hivatkozott irányelveknek valóban, szinte szövegszerűen megfelel az előterjesztés.
Szeretnénk azonban felhívni a figyelmet arra, hogy lehetőség van az uniós normáknál szigorúbb kötelezettségek megállapítására is. Sőt, célszerű lenne jelen esetben is a már elért, a csomagolóipar szereplői által gyakran hangoztatott eredményeknek, elvárásoknak és a hazai prioritási sorrendnek megfelelő magasabb arányszámokat meghatározni.
A tervezet szerint az arányszámokat 2012. december 31. napjáig kell teljesíteni. A teljesítési időt hosszúnak, míg a mindössze 10 %-os emelkedést ehhez képest roppant kevésnek tartjuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenleg hatályos 50%-os arányt valamivel fel kell váltani, de a következő szabályozásnak vagy az arányt kell magasabban meghatározni, vagy a határidőt kell lerövidíteni. Eza jelenleg tervezett nem fog ösztönzően hatni a csomagolóiparra, sőt, valószínűleg lassítani fogja vagy adott esetben évekre leállíthatja a hasznosítás fejlesztésére tett beruházásokat, lépéseket. Célszerű lenne rövidebb időszakokra, több lépésben, határozottabban emelni az arányokat.
Bár az irányelv szövegében szerepel az energetikai hasznosítás, mint alternatíva, ezt eddig a Hgt. nem tekintette az anyagában ha sznosítással egyenrangúnak, hiszen a törvény a céljai közt határozza meg a keletkezett hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítását és azoknak a fogyasztás-termelés körforgásban való tartását. Semmiképpen sem tekinthető tehát az energetikai célú hasznosítás ugyanolyan jónak, célszerűnek, indokoltnak, mint az anyagában történő hasznosítás.
Sőt, mivel a tervezet alternatív megoldásként jelöli meg az energetikai célú égetést, ezzel alapjaiban rengeti meg az anyagában történő hasznosítás rendszerét. Így nem hogy nem kap kellő ösztönzést a környezet számára kedvezőbb anyagában történő hasznosítás, hanem nagy részben a hulladékégetés fogja kiváltani. Ehhez ki kell majd építeni egy megfelelő égetőmű-rendszert, amelynek fenntartásához, gazdaságos működéséhez meghatározott hulladékmennyiségre van szükség. Ez pedig ellentétes az Országos Hulladékgazdálkodási Program, a Hgt. és a Környezetvédelmi Minisztérium eddig hangoztatott céljaival. Ugyanis ezek mind a megelőzés és a hulladékminimalizálás mellett foglaltak állást. A tervezet ezt egyáltalán nem veszi figyelembe.
Hibásnak tartjuk az anyagában történő hasznosítás maximumának meghatározását is. Amennyiben van rá igény és lehetőség, márpedig például a papírnál, fémnél és az üvegnél ez a lehetőség fennáll, akkor meg kellene hagyni az akár 100 %-os anyagában történő hasznosítás esélyét is. Ha törvény fogja korlátozni ezek anyagában történő teljes hasznosítását, akkor ezzel egy időben mintegy megfelelő mennyiségű hulladék-mennyiséget garantál majd az égetők számára, és segíti fennmaradásukat.
Az anyagában történő hasznosítás arányszámainak meghatározásakor is arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a direktíva rendelkezéseitől el lehet térni a szigorúbb szabályok felé, ha ez az ország céljaival, a jogalkotó szándékával harmonizál. Vagyis, ha ténylegesen a hulladékok gazdasági körforgásban való tartását tekinti céljának a jogalkotó, akkor ezeket az arányokat állapítsa meg magasabban, és ne hagyjon ilyen hosszú időt a teljesítésre. A papír, fém és üveg esetében az anyagában történő hasznosítás jóval magasabb arányokkal, akár 70-80 %-kal is történhetne.
Mivel az indoklás hallgat a változtatások gazdasági-társadalmi okairól, ezért ezen arányok emelésének akadályait sem írja le. Ez a hét éves haladék túlzott mértékű, és a hulladékok kezelésének költségeit hosszú időre még mindig a társadalomra hárítja át, ahelyett, hogy következetesen érvényesítené a gyártói felelősség elvét.
Az energetikai hasznosítát egyenrangúnak tekinti a tervezet az anyagában történő hasznosítással. Ez a szemlélet lehetőséget fog adni a az anyagában nem vagy csak óriási költséggel hasznosítható kombinált csomagolóanyagok piacon tartására. Az újrahasználati rendszerek életben tartása még nehezebb lesz, nem beszélve a megelőzés elvének következetes érvényre juttatásáról.
A tervezet ebben a formában nem felel meg a Hgt. elveinek. A szabályozás hatásairól pedig egyáltalán nem szól. Ezt alapvetően elhibázottnak tartjuk. Egy ilyen változtatás társadalmi-gazdasági hatásait alaposan meg kell vizsgálni. A minisztérium jogalkotási tervében csak az első félév végén szerepel a csomagolási hulladékokról szóló kormányrendelet kidolgozása. Mivel ennek kidolgozása hasonló előkészítést követel meg, célszerű lenne a két jogszabály megalkotását egymással párhuzamosan lefolytatni. Amennyiben ezen rendelet előkészítésére már tettek lépéseket, úgy kérem, erről minket is tájékoztassanak.
Javasoljuk tehát az anyagában történő hasznosítás arányának korlátozásának feloldását, valamint a teljesítési határidő lerövidítését és az arányok emelését, az anyagában történő hasznosítás felső határának mellőzését. Nem javasoljuk a kérdés ilyen formában való tárgyalását, hanem egy megfelelően kidolgozott, a jelenlegi helyzetet és a várható hatásokat is figyelembe vevő önálló indítvány és indoklás kidolgozását tartjuk szükségesnek.
Üdvözlettel,
Ujvári Viola
Kelt: Budapest, 2005. február 5."