Hulladékgazdálkodási projekt Győr térségében
Jövõ nyáron kezdõdhet a 112 Gyõr megyei települést érintõ hulladékgazdálkodási rendszer kivitelezése, a 15,2 milliárd forintos beruházás 258 ezer ember kommunális hulladékának elhelyezését oldja meg - mondta Kovács Barnabás, a projektre szervezõdött társulás szakmai vezetõje. [greenfo.hu]
Közlése szerint a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe bekerült fejlesztéskiviteli tervek elkészültek, kidolgozták a térség 47 illegális és legális hulladéklerakójának felszámolását is. A fejlesztésre 9,2 milliárd forintot, a rekultivációra 6 milliárd forintot fordítanak. A programot a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás koordinálja.
Kovács Barnabás hangsúlyozta: a szelektív hulladékgyűjtés háztartásokba történő bevezetése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a rendszer működjön. Azért vezették be kísérleti jelleggel az úgynevezett kétkannás hulladékgyűjtési módot fél évvel ezelőtt két településen, a 4.100 lakosú Tét városban és a 2.800 lakosú Öttevény községben, hogy modellezzék a leendő rendszert , amelynek lényeges eleme, hogy a lakosok a tényleges ürítési gyakoriság alapján fizessék a szolgáltatás díját.
Minden háztartás külön edényt kapott a komposztálható, egy másikat pedig a vegyes hulladék gyűjtésére. A kukákat vonalkóddal is ellátták, így a gyűjtőautón lévő leolvasó azonosítja és rögzíti az edény használójának adatait. Így válik lehetővé, hogy az ügyfelek csak a tényleges szolgáltatás után fizessenek térítést. Az országban egyedülálló rendszer fontos információt ad a szolgáltató társaságnak a tekintetben, hogy megismerje a hulladék összetételére vonatkozó valós adatokat. A kísérlet első öt havi tapasztalatai vegyesek, elsősorban a lakosság tájékoztatásának hiányosságai okoztak félreértéseket - erről számolt be a két település polgármestere a sajtótájékoztatón.
Király Péter Öttevény első embere elmondta: az első számla megérkezése felkorbácsolta az indulatokat. Szabó Ferenc Tét első embere hozzátette: a lakosság nagy része úgy vélte, hogy el nem végzett szolgáltatásért kell fizetnie. A fizetési konstrukciót ugyanis úgy alakította ki a szolgáltató kft., hogy ösztönözzön a bioedény kihelyezésére még akkor is, ha az üres. Aki kitette a háza elé a gyűjtőautó érkezésére, annak a Kommunális Szolgáltató (Komszol) Kft. visszatérítést fizetett. Aki viszont rosszul értelmezett takarékosságból nem tette ki a kukáját, annak felszámolták a díjat.
Kovács Barnabás bejelentette: a kísérlet végeztével, jövő nyáron visszatérítik a többletfizetéseket a károsultaknak, de az ösztönzés pozitív és negatív hatásait 12 hónapos időtartamban végig akarják vizsgálni.
Pozitívumnak minősítette a szakember, hogy 110 tonnával csökkent a vegyes hulladék mennyisége a kétkannás gyűjtés megkezdése nyomán. Öttevényen hetente közel 18 tonna hulladék keletkezik, ebből több mint 7 tonna biohulladék. Téten a keletkezett közel 20 tonnának több mint egynegyede biohulladék.
A győri nagytérségi hulladékgazdálkozási rendszert együtt tervezték a sopronival és a mosonmagyaróvárival. A három társulás a tervezésre összesen 378 millió forintot kapott a magyar államtól. Ez az összeg a tervezés 75 százalékát tette ki. A fennmaradó 25 százalékot az önkormányzatok adták össze. A kivitelezést a társulások már önállóan végzik, a beruházás összköltsége eléri a 30 milliárd forintot.
Kovács Barnabás hangsúlyozta: a szelektív hulladékgyűjtés háztartásokba történő bevezetése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a rendszer működjön. Azért vezették be kísérleti jelleggel az úgynevezett kétkannás hulladékgyűjtési módot fél évvel ezelőtt két településen, a 4.100 lakosú Tét városban és a 2.800 lakosú Öttevény községben, hogy modellezzék a leendő rendszert , amelynek lényeges eleme, hogy a lakosok a tényleges ürítési gyakoriság alapján fizessék a szolgáltatás díját.
Minden háztartás külön edényt kapott a komposztálható, egy másikat pedig a vegyes hulladék gyűjtésére. A kukákat vonalkóddal is ellátták, így a gyűjtőautón lévő leolvasó azonosítja és rögzíti az edény használójának adatait. Így válik lehetővé, hogy az ügyfelek csak a tényleges szolgáltatás után fizessenek térítést. Az országban egyedülálló rendszer fontos információt ad a szolgáltató társaságnak a tekintetben, hogy megismerje a hulladék összetételére vonatkozó valós adatokat. A kísérlet első öt havi tapasztalatai vegyesek, elsősorban a lakosság tájékoztatásának hiányosságai okoztak félreértéseket - erről számolt be a két település polgármestere a sajtótájékoztatón.
Király Péter Öttevény első embere elmondta: az első számla megérkezése felkorbácsolta az indulatokat. Szabó Ferenc Tét első embere hozzátette: a lakosság nagy része úgy vélte, hogy el nem végzett szolgáltatásért kell fizetnie. A fizetési konstrukciót ugyanis úgy alakította ki a szolgáltató kft., hogy ösztönözzön a bioedény kihelyezésére még akkor is, ha az üres. Aki kitette a háza elé a gyűjtőautó érkezésére, annak a Kommunális Szolgáltató (Komszol) Kft. visszatérítést fizetett. Aki viszont rosszul értelmezett takarékosságból nem tette ki a kukáját, annak felszámolták a díjat.
Kovács Barnabás bejelentette: a kísérlet végeztével, jövő nyáron visszatérítik a többletfizetéseket a károsultaknak, de az ösztönzés pozitív és negatív hatásait 12 hónapos időtartamban végig akarják vizsgálni.
Pozitívumnak minősítette a szakember, hogy 110 tonnával csökkent a vegyes hulladék mennyisége a kétkannás gyűjtés megkezdése nyomán. Öttevényen hetente közel 18 tonna hulladék keletkezik, ebből több mint 7 tonna biohulladék. Téten a keletkezett közel 20 tonnának több mint egynegyede biohulladék.
A győri nagytérségi hulladékgazdálkozási rendszert együtt tervezték a sopronival és a mosonmagyaróvárival. A három társulás a tervezésre összesen 378 millió forintot kapott a magyar államtól. Ez az összeg a tervezés 75 százalékát tette ki. A fennmaradó 25 százalékot az önkormányzatok adták össze. A kivitelezést a társulások már önállóan végzik, a beruházás összköltsége eléri a 30 milliárd forintot.