A hulladékégetők helyett újrahasznosításért tüntetett a Humusz
Demonstrációval hívta fel a figyelmet a hulladékégetõ mûvek veszélyeire és a hulladékgazdálkodás alternatív lehetõségeire a Humusz (Hulladék Munkaszövetség) Budapesten. A Népszabadság Online cikke.
Az égetők elleni nemzetközi akciónap keretében a zöldszervezet jelképes hulladékégető-rombolást tartott a Gellért téren. Az akcióval az égetők káros egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatásaira hívták fel a figyelmet a szervezők.
A Gellért tér közepén található parkban a sajtó képviselői és néhány járókelő érdeklődésétől kísért demonstráción a Humusz aktivistái a meglévő és tervezett hulladékégető műveket szimbolizáló fémcsöveket állítottak fel. Ezekbe jelképes pénzt tömködtek, amit meggyújtottak, arra utalva, hogy a befektetői érdekek mozgatják a hulladékégetés ügyét. Majd elutasításuk kifejezésére felrúgták a sűrű füstöt eregető csöveket, és egy transzparenst tartottak fel, amelyen az "Égetők helyett újrahasznosítás" felirat állt.
Szuhi Attila, a Humusz munkatársa elmondta: Magyarországon több új kommunális hulladékégető építését tervezik. Az égetés helyett a hulladékcsökkentésre, az újrahasznosításra és a komposztálásra kellene alapozni a hulladékgazdálkodást - mutatott rá.
Elmondta: a jelenleg Magyarországon egyedüliként működő rákospalotai kommunális hulladékégetőn kívül Várpalota-Inota térségében, Orosházán és Tatabányán terveznek kommunális hulladékégetőt. Továbbá a határ mentén, az osztrák oldalon Szentgotthárd közelében, a Beremendi Cementgyárnál és a pécsi Pannon Power Erőműnél is tervezik a lakossági hulladék égetését.
Szuhi Attila kifejtette: az égetők megépítése konzerválja a jelenlegi pazarló termelési és fogyasztási struktúrát. A hulladékégetés nem ösztönöz a hulladéktermelés csökkentésére, mivel a hulladékégetőnek gazdasági okokból nagy befogadóképességűnek kell lenni, működéséhez biztosítani kell az állandó hulladék-utánpótlást - mutatott rá.
Kiemelte: újrahasználattal és újrahasznosítással több energia takarítható meg, mint amennyi az égetés során keletkezik.
A szakértő hangsúlyozta: a hulladékgazdálkodásra fordítható európai uniós forrásokat nem hulladékégetőkre, hanem hulladékcsökkentő programokra kell fordítani.
A Humusz sajtóanyagában kiemeli: az Európai Parlament az ősszel szavaz a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról. A zöldszervezet azt várja az európai parlamenti képviselőktől, hogy a szavazásnál álljanak ki a hulladékcsökkentés prioritása mellett, és ne támogassák a hulladékégetés terjeszkedését segítő intézkedéseket.
Az akciónap résztvevőinek célja a hulladék keletkezésének megelőzése, a gyártók felelősségének érvényesítése és a fenntartható fogyasztási és termelési struktúrák támogatása.
A világnapon a GAIA (Global Alliance for Incinerator Alternatives) nemzetközi szövetség tagszervezetei, 28 ország 65 civil szervezete tart akciókat a hulladékégetés alternatíváiért. A magyarországi akciónaphoz több civil szervezet csatlakozott.
A Gellért tér közepén található parkban a sajtó képviselői és néhány járókelő érdeklődésétől kísért demonstráción a Humusz aktivistái a meglévő és tervezett hulladékégető műveket szimbolizáló fémcsöveket állítottak fel. Ezekbe jelképes pénzt tömködtek, amit meggyújtottak, arra utalva, hogy a befektetői érdekek mozgatják a hulladékégetés ügyét. Majd elutasításuk kifejezésére felrúgták a sűrű füstöt eregető csöveket, és egy transzparenst tartottak fel, amelyen az "Égetők helyett újrahasznosítás" felirat állt.
Szuhi Attila, a Humusz munkatársa elmondta: Magyarországon több új kommunális hulladékégető építését tervezik. Az égetés helyett a hulladékcsökkentésre, az újrahasznosításra és a komposztálásra kellene alapozni a hulladékgazdálkodást - mutatott rá.
Elmondta: a jelenleg Magyarországon egyedüliként működő rákospalotai kommunális hulladékégetőn kívül Várpalota-Inota térségében, Orosházán és Tatabányán terveznek kommunális hulladékégetőt. Továbbá a határ mentén, az osztrák oldalon Szentgotthárd közelében, a Beremendi Cementgyárnál és a pécsi Pannon Power Erőműnél is tervezik a lakossági hulladék égetését.
Szuhi Attila kifejtette: az égetők megépítése konzerválja a jelenlegi pazarló termelési és fogyasztási struktúrát. A hulladékégetés nem ösztönöz a hulladéktermelés csökkentésére, mivel a hulladékégetőnek gazdasági okokból nagy befogadóképességűnek kell lenni, működéséhez biztosítani kell az állandó hulladék-utánpótlást - mutatott rá.
Kiemelte: újrahasználattal és újrahasznosítással több energia takarítható meg, mint amennyi az égetés során keletkezik.
A szakértő hangsúlyozta: a hulladékgazdálkodásra fordítható európai uniós forrásokat nem hulladékégetőkre, hanem hulladékcsökkentő programokra kell fordítani.
A Humusz sajtóanyagában kiemeli: az Európai Parlament az ősszel szavaz a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról. A zöldszervezet azt várja az európai parlamenti képviselőktől, hogy a szavazásnál álljanak ki a hulladékcsökkentés prioritása mellett, és ne támogassák a hulladékégetés terjeszkedését segítő intézkedéseket.
Az akciónap résztvevőinek célja a hulladék keletkezésének megelőzése, a gyártók felelősségének érvényesítése és a fenntartható fogyasztási és termelési struktúrák támogatása.
A világnapon a GAIA (Global Alliance for Incinerator Alternatives) nemzetközi szövetség tagszervezetei, 28 ország 65 civil szervezete tart akciókat a hulladékégetés alternatíváiért. A magyarországi akciónaphoz több civil szervezet csatlakozott.
