Folyékony szemét: közüzemi árváltozások
2009-ben, a legszerényebb számítások ellenére is infláció feletti szennyvízelvezetési díjemelésre van szükség ahhoz, hogy Budapest felzárkózzon az európai fővárosokhoz. A főváros teljes körű csatornázottságának − és legfőképpen a teljes körű szennyvíztisztításának − befejező szakaszához érkezett. A főváros szennyvíztisztítási gondjait megoldó Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep már 75 %-os készültségi fokú, 2009 közepén megkezdi majd próbaüzemét és 2010-ben munkába áll. A beruházások befejezése nemcsak uniós elvárás, hanem elengedhetetlen a Duna vízminőségének és környezetünk megóvása érdekében.
A jövő évi díjnak már tartalmaznia kell az új, Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházásában épülő szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap kezelési és elhelyezési költségeit is. A díjra kihat az energiaárak várható növekedése is, amely növeli az üzemeltetési költségeket. A zavartalan és folyamatos szennyvízelvezetéshez és -tisztításhoz a meglévő 5300 kilométeres hálózatot, 167 átemelő telepet és két, együttesen 280 ezer m3 kapacitású szennyvíztisztító telepet kell üzemeltetni és karbantartani. Ezek a működtetési költségek 85 %-át teszik ki, amelyek függetlenek az elvezetett szennyvízmennyiségtől.
Az évről-évre csökkenő vízfelhasználás következtében a szennyvíz egyre koncentráltabb, ezért egyre költségesebb a hálózat tisztítása és a szennyvíztisztítás. Sajnálatos, de tény, hogy az értékesítésre kerülő szennyvízmennyiség csökkenése a fajlagos állandó költségek növekedéséhez vezet. A szolgáltatás folyamatos és biztonságos fenntartása érdekében az amortizációs költségekkel is számolni kell a díj kiszámításakor. A 2008. évi saját beruházások következtében ezek a költségek is növekednek.
A fővárosi szennyvízelvezetési díj, a vízterhelési díjat nem számítva, jelenleg nettó 198 Ft/m3, amely a hazai díjak között az alacsonyabbak közé sorolható. Pécsett 236 Ft/m3, Szegeden 266 Ft/m3, Győrben 324 Ft/m3 a díj, de a Balaton környékén nem ritka a 400 Ft/m3 feletti csatornadíj sem. Európai viszonylatban pedig a legalacsonyabb a budapesti díj. (pl.: Berlin 670 Ft/m3, Bécs 441 Ft/m3, Varsó 273 Ft/m3, Prága 230 Ft/m3)
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. által javasolt 9,9 %-os 2009. évi díjemelés 260,5 Ft/m3 díjat jelent. Ez egy átlagos háztartás számára mindösszesen havi kb. 240 Ft többletkiadást jelent, ami kevesebb egy villamosjegy áránál.
8,4 százalékos vízdíjemelésre tett javaslatot a Fővárosi Közgyűlésnek a Fővárosi Vízművek Zrt. A javaslat elfogadása esetén 2009. januártól egy köbméter ivóvíz ára 180,50 Ft + ÁFA lenne, ami egy átlagos fogyasztó esetében körülbelül havi 69 forintos, lakásonként pedig átlagosan 164 forintos többletkiadást jelent
A Fővárosi Vízművek nemzetközi és hazai összehasonlításban is az egyik legkedvezőbb vízdíjjal rendelkező ivóvíz-szolgáltató, hasonló vagy magasabb szolgáltatási színvonal és ivóvíz minőség mellett. Míg az öt legnagyobb magyar vidéki város átlagos vízdíja 2008-ban köbméterenként 264 forint volt, addig a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén nem érte el a 200 forintot. Európai fővárosok viszonylatában is a sereghajtók közt szerepel Budapest: az 1,3 eurós átlagos vízdíjhoz viszonyított 0,85 euróval, vagyis mintegy 35 százalékkal az átlag alatt. Nemcsak Párizs vagy a fekvését és ellátási területét tekintve is Budapesthez leginkább közel álló Bécs, hanem Prága, Varsó és Zágráb lakói is többet fizetnek egy köbméter ivóvízért.
A 8,4 százalékos tervezett díjnövekedési javaslat hátterében több tényező áll. Egyrészről a társaság szolgáltatási területén évről évre csökken a vízfogyasztás, miközben a társaság ivóvíz-termeléssel és -szolgáltatással kapcsolatos állandó költségei nem csökkennek. Az ivóvízellátás során a kiadások nagyobb hányadát olyan költségek teszik ki, melyek függetlenek a fogyasztástól. Az ivóvízellátás biztonságának és az ivóvízminőség megszokott, magas színvonalának megőrzése érdekében fokozatosan meg kell újítani az 5000 kilométeres hálózatot és szerelvényeket, amelyeknek egy része már túl van a műszakilag előre tervezhető élettartamán, tisztítani, javítani, fertőtleníteni kell a vezetékeket, a medencéket és a főváros vízellátását adó közel 750 kutat. Emellett folyamatosan ellenőrizni kell a víz minőségét, hogy megfeleljen a szigorú előírásoknak, a lehető leggyorsabban ki kell javítani a működtetés során keletkező hibákat (pl. csőtörés), ami folyamatos diszpécser- és hibaelhárító-szolgálatot tesz szükségessé , hogy a forgalmi helyzetet a legkevésbé terheljük. A másik tényező az energiaár-emelés, amely az utóbbi években minden várakozást felülmúlt, és ami jelentősen megemeli a társaság költségeit, mivel a vízszolgáltatók kiadásainak tetemes részét a víztermelési és vízellátó-létesítmények üzemeltetéséhez szükséges energia ára teszi ki.
A javaslat a fővárosi, fővízmérővel rendelkező lakossági fogyasztók körében egy új vízdíj-elem bevezetését is tartalmazza. A vidéki ivóvíz-szolgáltatók, és így valamennyi regionális állami vízmű által már évek óta alkalmazott alapdíj Budapesten javasolt mértéke havonta 150 forint lenne, melyet kizárólag a fővízmérők után és csakis tényleges vízfogyasztás esetén kellene megfizetniük a fogyasztóknak. Ha egy fővízmérő tulajdonosa nem fogyaszt vizet, akkor - javaslatunk szerint - alapdíjat sem kell fizetnie,
A főváros 872 ezer háztartásából 140 ezerben közvetlenül, teljes mértékben, míg a 732 ezer társasházi háztartásban közvetetten, néhány forintos nagyságban jelentkezik az alapdíjjal járó többlet kiadás. Egy társasház esetében a teljes társasház együtt fizet - a bekötési mérők számától függően, de általában egy - alapdíjat. Egy tipikus budapesti társasházban átlagosan 30 lakás található, ami azt jelenti, hogy az ott élő családokra a 150 forintos alapdíból 5 forint esne havonta. Ugyanakkor a családi házban élők vízdíja a teljes, 150 forintos alapdíjjal egészülne ki, mivel ők fővízmérővel rendelkeznek, de általában ezt az életszínvonaluk jobban megengedi, mint a lakásban élőké.
A javasolt 8,4%-os díjemelés a lakossági alapdíj bevezetésével együtt a különböző lakossági fogyasztók többletkiadásait az átlagos 164 Ft/hó/lakás többletköltségtől eltérően érinti, a tervezettnek megfelelő fogyasztáscsökkenést figyelembe véve
Tipikus családi ház (4 fős család, kertlocsolással) esetén: családi házanként 744 Ft/hó 10,7%
Tipikus lakás (3 fős család) esetében: lakásonként (30 lakásos társasházat feltételezve) 212 Ft/hó 7,6%
Egyedülálló, lakásban élő nyugdíjas esetén: lakásonként (30 lakásos társasházat feltételezve) 41 Ft/hó 8,2%
(a tervezettnek megfelelő vízfogyasztás-csökkenést feltételezve)
A Duna és a budapestiek
A Duna, Európa legnagyobb folyója, ma erősen szenved a káros környezeti hatásoktól. Az egykor természetes, élő folyó ma már fürdésre alkalmatlan, a halállomány nagy része kipusztult, vannak olyan halfajok, amely már csak egyes, felső vízi szakaszokon élnek meg.
A nagyvárosi szennyvizek tisztítása mára elsőrendű kérdéssé vált, hogy legalább megakadályozzuk a további pusztulást. Ennek keretében Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep. A szag- és zajhatások elkerülése érdekében a tisztítómű teljesen zárt rendszerű lesz, a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák majd benne.
Budapest 790 ezer háztartásából naponta mintegy 500-600 ezer m³ szennyvíz kerül a csatornákba. A szennyvizeknek valamivel több mint a felét − 51 %-át − jelenleg a Fővárosi Csatornázási Művek kezelésében lévő Dél-pesti és Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep tisztítja meg biológiailag. A két telep megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak. Mivel a keletkező szennyvizek mintegy felét képes csak a két szennyvíztisztító mű biológiailag megtisztítani, elkerülhetetlenné vált a kapacitásbővítés. Mint ismeretes, jelenleg Budapest és a környező települések szennyvizének jelentős része ma csupán mechanikai tisztítás − szűrés − után folyik bele a Dunába. Talán mindenki látta már a tv-kben a Budapest központjában, a Lánchíd környékén beömlő szennyvizet. Ezt a helyzetet rövid időn belül meg kell szüntetni. A Főváros több évtizedes célja valósul meg akkor, ha a Csepel-szigeten (Északi csúcs) a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep elkészül és üzembe lép. A beruházás jóváhagyott költsége 428,7 millió EURÓ, amelynek 65 %-át az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 %-át a magyar állam, 15 %-át pedig, a Főváros állja.
A fővárosiak már most is nagy áldozatokat hoznak a Duna tisztasága érdekében. A szennyvíztisztító projekthez tartozik többek között a budai oldalon az Albertfalvai és a Kelenföldi Átemelő Telep rekonstrukciója, illetve ezek korszerűsítése, a budai főgyűjtő megépítése, a pesti oldalon pedig a Ferencvárosi Átemelő Telep teljes átépítése. Mindennapos közlekedési káoszt okoz a lezárt budai rakparti út, ahol a nagy gyűjtőcsatorna épül.
Az élhető környezetünk és a tisztább Duna szempontjából nagy jelentőségű beruházás üzembe helyezését követően, 2010-ben, a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított szennyvíz aránya 51 %-ról 95 %-ra emelkedik majd. Vagyis gyakorlatilag a teljes szennyvízmennyiség biológiailag megtisztítva kerül majd vissza a folyóba. Napjainkban ez a fejlesztés tekinthető a magyar környezetvédelem legnagyobb beruházásának. Sajnos, a fejlesztés anyagi igénye hat a szennyvízelvezetési díjra.
Forrás: Greenfo