Bárhol lehetne veszélyes hulladékot égetni?!
Kevéssé érthető, hogy az új terv hogyan illeszkedik az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) továbbfejlesztéséhez.
Az OKIR-ról
Uniós pályázat keretében újul meg az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, amely 2015 januárjától lép életbe. Évtizedek óta ismételgetjük, hogy nincsenek megbízható hulladékkal kapcsolatos adatok, ezt az illetékesek is elismerik. A probléma valószínűleg a korrekt adatszolgáltatásból ered, de számít, hogy ezek az adatok milyen formában kerülnek összesítésre, hogyan lesz belőlük országosan, regionálisan stb. értelmezhető statisztika, és milyen módon kapcsolódnak egymáshoz a szakhatósági, engedélyezési rendszerek.
A Humusz támogatja, sőt, elengedhetetlennek tartja a nyilvántartási rendszer fejlesztését. Amivel nem tudunk egyetérteni, az az, hogy a javasolt jogszabályi módosítások egyike sem foglalkozik az adatok nyilvánossá tételével. Miközben a környezeti adatok - a környezetvédelemről szóló törvény értelmében - közérdekű adatnak számítanak, a jogalkotók úgy tervezik elindítani a rendszert, hogy arról a Kormány csak később fog rendeletet alkotni.
Nem kérdés, hogy a hulladék keletkezésétől kezdve szükséges annak teljes körű dokumentációja, azonban szükség van egy - a már keletkezett hulladékokról és kezelésükről készülő - regiszterre is: gondolunk a bejelentett, vagy illegálisan lerakott hulladékokra, a történelmi hulladékokra, a felhagyott, de nem rekultivált lerakók esetére.
Nos, az OKIR megújulásához értelemszerűen módosítani kell a rendeleteket, azt a törvényt, amely az adatszolgáltatások mikéntjét szabályozza.
A veszélyes hulladékok égetéséről
De most jön a feketeleves: ennek a módosítási csomagnak a „leple alatt" jelent meg a hulladéktörvény elhanyagolhatónak tűnő módosítási terve, amelynek tartalmilag semmi köze az OKIR-hoz, ti. hogy törlik a törvényből azt a kitételt, hogy veszélyes hulladékot csak veszélyeshulladék-égetőben lehet ártalmatlanítani.
Mit gondol erről a Humusz?
A Ht. 15.§ (4) bekezdésének módosítása, amely szerint a veszélyes hulladékot nem lenne kötelező veszélyeshullladék-égetőben ártalmatlanítani beláthatatlan következményekkel járna!
A javaslat számos ponton támadható:
• Ellentmond a hulladékmegelőzési célok egyikének, a veszélyesanyag-tartalom csökkentésének, ugyanis így a keletkező végtermék, a salakanyag is veszélyessé válik.
• Makrogazdasági szempontból sem értelmezhető, hogy az egyébként is kapacitásfelesleggel bíró, sok százmilliós beruházással megépített veszélyeshulladék-égetők mellett miért van szükség olyan jogszabály-módosításra, amely ezektől vonná el a hulladékot.
• A Ht 56. § (1) bekezdése szerint: „Veszélyes hulladékot hulladékgazdálkodási engedély nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani nem lehet.” Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak, a gazdálkodóknak külön kell gyűjteni mindazt a veszélyes hulladékot, amelyet azután a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szolgáltató utólag vegyít. A szemléletformálás szempontjából ez komoly károkat fog okozni, meg fogja rendíteni a teljes elkülönített gyűjtési rendszerbe vetett - egyébként sem túlzó – bizalmat.
• A hulladékégetésről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet világosan meghatározza, hogy a veszélyes hulladékot hogyan lehet ártalmatlanítani. A tervezett módosítás - egy eset kivételével - ütközik a rendelettel: ha az előírt műszaki paramétereket (tartózkodási idő, hőmérséklet) bármely égető - amely ezentúl veszélyes hulladékot fogad be - ugyanúgy biztosítja. Ez esetben a mondat hatályon kívül helyezése a Ht-ben értelmetlenné válik. Ha a veszélyes hulladékok égetésére vonatkozó műszaki előírásokat nem tartják be, különösen a tartózkodási időt és az égetés során elérendő hőmérsékletet, akkor nőni fognak a környezeti és egészségügyi kockázatok. Ez azonban a Ht. 56. § (5) bekezdésével kerül ellentétbe, amely szerint: „A veszélyes hulladék keverése és hígítása hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére akkor engedélyezhető, ha b) a keverés vagy a hígítás eredményeként a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkennek vagy nem növekednek”.
• A javaslat nincs összhangban a hatályos Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel sem, amely a 2.1.2.2.d. fejezetében kimondja, hogy „a hulladékégetés nem egyeztethető össze a hulladékgazdálkodás céljaival (megelőzés, hasznosítási arányok növelése).
Világosan látszik, hogy a javasolt intézkedés éppen a hulladékégetést könnyítené meg.
Graczka Sylvia
