Az EIB nem a jó megoldásokat támogatja
Az Európai Befektetési Bank (EIB), az Unió hosszú távú köcslönöket nyújtó bankja a hulladékgazdálkodási befektetéseinek durván kétharmadát hulladékégetõkbe fektette, noha a hulladékégetés az Unió hulladékkezelési rangsorának majdnem a legalsó szintjén helyezkedik el.
A Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch Network) egy nem kormányzati finanszírozású, részben az EU által alapított megfigyelő szervezet. Május 29-én publikált jelentésük szerint az EIB a hulladékgazdálkodásba fektetett 1,5 milliárd euróból 993 milliót fordított égetőkre 2000 és 2006 között.
A Hálózat szerint az EIB-nek egy olyan befektetési stratégiát kellene elfogadnia, amely összhangban áll az EU prioritiásaival, amely - feltehetőleg - a közakaratot is tükrözi.
'Az EIB-nek sokkal többet kell tennie azért, hogy az európaiak többségének akaratához igazodjanak, azaz sokkal inkább az újrahasznosítást, mintsem az égetőket kellene támogtaniuk' - vélekedik Greig Aitken, a Bankfigyelő Hálózat szóvivője.
A Hálózat, amely egy sor pénzügyi szervezet tevékenységét figyeli, igen kritikus a hulladékégetőkkel kapcsolatban, mivel azokat drágának tartja és állítása szerint ezek az égetők több üvegházgázt bocsátanak ki, mint a gázüzemű erőművek.
A hulladékokról szóló uniós keretirányelv szerint az EU a hulladékgazdálkodásban a hulladékcsökkentést tartja elsődlegesnek, ezt követi az újrafeldolgozás és a komposztálás. Az 'energetikai hasznosítás', ami többnyire égetés jelent, majdnem a prioritási lista legalján helyezkedik el. A legrosszabb megoldás a hulladéklerakás.
Az EIB azzal magyarázta álláspontját, hogy a hulladékégetés igen tőkeigényes beruházás és összességében sokkal több pénz kell hozzá, mint más hulladékkezelő megoldásokhoz.
A számok azt mutatják, hogy az EIB befektetései ebben a szektorban jól illeszkedtek a projektválasztáshoz: 33 támogatott projektből 22 égető építéséről szólt, és ezek a támogatások kétharmadát 'fogyasztották el'.
Az EIB azt állítja, hogy az 1975-ös, hulladékokról szóló keretirányelv jelenleg is zajló felülvizsgálatát követően és eredményének figyelembe vételével felülbírálja majd támogatási politikáját.
Az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa jelenleg épp a keretirányelv módosításáról próbál megállapodni. A vitában a Parlament kötelező érvényű megelőzési és újrafeldolgozási célokat javasol, a tagállamok kormányai szerint azonban nem kellene kötelezővé tenni ezeket a célszámokat.
A Parlament azt reméli, hogy heteken belül létrejön a megállapodás és a módosított irányelv még az év vége előtt hatályba léphet.
Zo‘ Casey
Forrás: Europeanvoice
