Az államoknak újra kéne gondolniuk a hulladékpolitikájukat
A tanulmány megjegyzi, hogy az összehasonlító tudományos vizsgálatok mindkét országban hasonlónak találták az égetés és a lerakás végső környezeti kárát. Ráadásul ott vannak még a hulladékégetők építési és üzemeltetési költségei, így az égetés teljes társadalmi költsége mindenképpen többre jön ki, mint a lerakás esetében.
A tanulmányt jegyző Nils Axel Braathen szerint nem volt céljuk sem az égetés kritizálása, sem az égetés és az újrafeldolgozás relatív előnyeinek összevetése. „Az általunk vitatott pont az, hogy ez a két ország (és az EU politika is) túl nagy hangsúlyt fektet a lerakás elkerülésére " - mondta.
A tanulmány azt is ajánlja, hogy mindkét ország alkalmazzon különféle hulladékkezelési költségeket oly módon, hogy ez a valós költségeket kellőképpen jelezze a a fogyasztók felé.
Megjegyzi, hogy mindkét országban az átfedő szabályozás miatt bizonyos eszközök feleslegessé váltak.
Az OECD a két állam hulladékkezelési politikáját egy olyan felmérés részeként viszgálta, amely arra kiváncsi, hogy a kormányok miként tudják hatékonyan és eredményesen variálni a különböző szabályozási eszközöket a környezeti problémák megoldása érdekében.
A kérdésről egy összegző elemzést fognak publikálni a nyáron. Ez a most bemutatott háztartási hulladékokkal foglalkozó elemzéseken kívül tartalmazni fog továbbiakat is, amelyek a vízszennyezés terjedésével, a savasodást okozó gázok kibocsátásával, a háztartások energiahatékonyságával, illetve a higany légköri kibocsátásával foglalkoznak.
ENDS Europe DAILY, 2007. 02. 08. 2258. old.
Fordította: Gajdov Géza