Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 16 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Állásfoglalás az EU fogyasztóvédelmi rendelettervezetéről

  • 2003. augusztus 05.
  • humusz
A HuMuSz üdvözli az EU Bizottság által július 16-án elfogadott, fogyasztóvédelmi és reklámjogi szempontból egyaránt nagy jelentőségű rendelet tervezetet. A tervezet alapvetően az élelmiszerek és táplálék-kiegészítők jelölését és jelölhetőségét szabályozza.
Állásfoglalás
A Hulladék Munkaszövetség (HUMUSz) üdvözli az EU Bizottság által július 16-án elfogadott, fogyasztóvédelmi és reklámjogi szempontból egyaránt nagy jelentőségű rendelet tervezetet. A tervezet alapvetően az élelmiszerek és táplálék-kiegészítők jelölését és jelölhetőségét szabályozza (energia- zsírszegény, cukormentes, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag, "light" termékek mibenléte stb.). Értelmező rendelkezései mellett számos, a gyártók-reklámozók reklámjaiban ma még előszeretettel használt hivatkozást feltételekhez köt vagy megtilt.
Reményeink szerint a rendelet hatályba lépése után (várhatóan 2005-től) jelentősen csökkennek majd az egyes élelmiszerek tápértékeire vonatkozó, illetve azok egészségre való hatásaira utaló csalárd reklámhivatkozások. Ami segíti a fogyasztók tájékozódását, a piac szereplőinek tiszta versenyhelyzetet teremt és növeli a jogbiztonságot.
A HUMUSz sajnálattal állapítja meg, hogy a tervezet "friss" jelző felhasználhatóságát továbbra sem pontosítja és nem tárgyalja külön a "gyermekélelmiszerek" problémáját sem.

Háttéranyag:
Nem vitás, hogy az élelmiszerek "egészséges", "tápláló" voltára való hivatkozások fokozzák a termék kelendőségét. Alapvető azonban az elvárás, hogy a termékismertetőben vagy a csomagolóanyagon megadott összetételnek igaznak, pontosnak és bizonyíthatónak kell lennie. Ugyanez vonatkozik a reklámhivatkozásokra is. A félrevezető jelzők, féligazságok alkalmasak a kiszolgáltatott fogyasztó megtévesztésére - aki egyébként sincs abban a helyzetben, hogy a hivatkozások valódiságát ellenőrizze. Már pedig a fogyasztónak alapvető joga lenne tudni, hogy mit eszik és az általa lenyelt élelmiszernek / táplálék-kiegészítőnek valójában milyen hatásai vannak (lehetnek).

Magyar joggyakorlat
A Hulladék Munkaszövetség és a REFLEX Környezetvédő Egyesület jogászai az elmúlt tíz évben kb. harminc fogyasztóvédelmi és versenyhivatali eljárást indítottak. Ezekben a - nagyrészt sikerre vitt- eljárásokban a fogyasztók védelmében léptek fel, vitatva az adott élelmiszer összetételével, tápértékével kapcsolatosan megadott információk, jelzők, állítások valósságát (IQ energiaital, Mirinda, Danone, Kinder tejszele , kólák és szénsavas üdítőitalok, gyerekrágók, "hosszanfriss tejek"). Ugyancsak eljárások alá vontuk azokat a cégeket, akik gyártási technológiát fantáziájukkal "festették zöldre" (Oetker puding, Consul banán, Tschibo kávé) és azokat a csomagolóanyag gyártókat, akik eldobó italos dobozaikat, zacskóikat alaptalanul minősítették "környezetbaráttá" (PKL, Kaiser's).
Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy eljárásainkkal nagyban hozzájárultunk a (fentiekkel kapcsolatos) magyar reklámjogi illetve versenyjogi gyakorlat kialakításához és annak az EU normákhoz és elvárásokhoz való közelítéséhez. Ezt a közeledést az EU Bizottság által július 16-i rendelet tervezetében rögzített elvek és értelmező rendelkezések tovább segíthetik.
Az egyes - még nyitva maradt, tudományos bizonyosságot igénylő- "egészségügyi kérdéseket" a Bizottság a nemrég létrejött Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal bevonásával kívánja tisztázni.

A tervezet hiányosságai
A rendelet tervezet sok, általunk is kezdeményezett és támogatott szabályozást tartalmaz.
Nem értjük viszont, hogy miért nem tartalmaz speciális rendelkezéseket a "gyermekélelmiszerekkel" kapcsolatban (szeletcsokoládék, rágók, gyümölcsjoghurtok). Itt a szigorú és egyértelmű szabályozás különösen fontos lenne, hiszen a könnyen befolyásolható gyermekek (a reklámozók által leginkább kedvelt célcsoport) fogyasztóvédelmi szempontból a legkiszolgáltatottabb réteg.
A szabályozás szükségességét (utólagos beépítését) indokolni szükségtelen.

A "friss" jelző élelmistzer-reklámban való alkalmazhatóságának szabályozása elsősorban az "újkapitalista" országokban bírt volna jelentőséggel. A jelzőt a "keleti országos" tejiparát erőszakosan bedobozoló multinacionális csomagolóipari cégek (TetraPak, PKL.), a még működő és ökológiai szempontból kedvező tejcsomagolási fajták leváltásához használják fel. A hivatkozás azonban hamis, a módszer pedig több szempontból is problémás.
Az eldobó kombinált italos dobozok gyártása jelentős energia- és nyersanyagfelhasználással (fa, kőolaj, bauxit) jár, súlyos környezetterhelést jelent és a hulladékhegyeket növelik (csak Magyarországon évente kb. 1,2 milliárd kombinált italosdoboz kerül legyártásra és kidobásra).
Nyilvánvaló, hogy a dobozokba csurgatott ultrapasztőrözött tejnek már betöltéskor sincs köze a friss tejhez - a "hosszanfriss" szójáték pedig technológiai, fogyasztóvédelmi és logikai szempontból egyaránt nonszensz. Szomorú bizonyítvány, hogy a "hosszanfriss" jelző fogyasztókat megtévesztő voltát Magyarországon eddig sajnos nem sikerült elismertetni.

A HUMUSz - a nyugati harcostársait is mozgósítva- azon fáradozik, hogy tervezet további tárgyalásai során beépítésre kerüljenek a fenti két témakörben szükséges értelmező rendelkezések.

Győr - Budapest, 2003. július 26-án.

Hulladék Munkaszövetség
Információ:

dr. Kalas György
tel/fax: 96 / 317-722
kalas@arrabonet.gyor.hu