A KukaBúvár olvasói nem elõször találkoznak a Gyõr-Sashegyen készülõdõ „regionális hulladékelbánó mûvel”. A hulladékelbánó mû egy idétlen szó, de nem mi találtuk ki, hanem a beruházást elõkészítõ gyõri KOMSZOL Kft.. A fogalom valójában egy szemétválogató mûvet, lerakó medencét és (egy késõbb betelepítendõ) égetõt takargat. 130 településrõl évi 1.000.000 köbméter hulladékát fogadja majd, 40 éven keresztül.

Az alábbi levelet – petíció gyanánt – a tüntetésen adták át a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület elnökei az Onyx Magyarország Kft-nek.

Nyilvánvaló, hogy az ISPA támogatások révén várhatóan megépülő hulladékkezelő rendszerek óriási előrelépést jelentenek, jelentős környezetszennyezést lehet majd a segítségükkel megszüntetni. Miért fanyalgunk akkor a böszörményi beruházás kapcsán? A helyzet megértéséhez gondoljuk végig: nagyon komoly összeget készül az ország az EU támogatását kihasználva erre a térségre költeni. Nyilvánvaló, hogy 10-20 éven belül nem lesz rá keret, hogy újra ez a térség legyen valamilyen hulladékos fejlesztés kedvezményezettje. Ami most megvalósul, azt kell majd szeretni hosszú időn keresztül. No, de mi valósul meg?

A hulladékégetés minden szigorú technikai szabályozás ellenére az EU tagállamaiban is problémát okozhat. Nem véletlen, hogy a hulladékégetők ellen a franciaországi zöldek is (pl. a CNIID) erőteljesen kampányolnak. Franciaországban a dioxin* kibocsátásért elsősorban az égetők felelősek. Évente kb. 1800-5200 haláleset vezethető vissza a dioxinok miatt kialakult rákos megbetegedésekre.

Hazánkban gumiabroncs hulladék nagy mennyiségben keletkezi, hasznosítása azonban még gyerekcipőben jár. A Techcon Kft. is égetőnek érzi a problémát.

A brit kormány több mint 100 égetőmű építését tervezi a következő 15 évben. Az Ecologist azt vizsgálja összeállításában, hogy ez a tény milyen egyéb problémákkal jár túl azon, hogy az égetőművek megjelenése rákos és légzőszervi megbetegedésekkel jár, illetve az immunrendszert is legyengíti.

A Veszprémi Egyetem Vegyipari Műveleti Tanszékén évek óta folynak kutatások a növényi eredetű biomassza (mezőgazdasági hulladékok, újság- és kartonpapír) pirolitikus hasznosításával kapcsolatban. Az eljárás alkalmasnak tűnt a műanyagot jelentős mennyiségben tartalmazó nyomtatott áramköri lemezek kezelésére is. Az eljárás kisebb finomításokkal lehetőséget ad az elektronikai hulladékok környezetbarát feldolgozására, s az is tisztán látszik, hogy a termékekből nyerhető energia felhasználásával a folyamat önfenntartóvá tehető.