A múlt hónapban a dioxinra vonatkozó határértékek többszörös túllépését észlelte belga származású disznózsírban egy állati takarmány értékesítésével foglalkozó holland cég. De honnan származik a dioxin és elfogyasztásuk milyen veszélyeket rejt számunkra? - ez foglalkoztatja a "nem vagyunk közvetlen életveszélyben"-típusú megnyugtató dumáktól el nem ájuló embert...
Olajmentesítési terv készül a skandináv államban. 
Egy egész településrészt, 140 ember lakhelyét nyilvánította a Holcim Hungária Rt. „frissen szántott"-nak. A cég a Nyergesújfalura tervezett hulladékégetõ-cementgyárának érdekében a Környezetvédelmi Felügyelõségnek küldött válaszában állította a fentieket, mely késõbb - a vállalat szerencsétlenségére - a Felügyelõségi Határozat része lett.
A helyi civil szervezetek 2006. január 26-án 11 órakor országos sajtótájékoztatót szerveznek a „frissen szántott"-nak nyilvánított Tát-Depó településrészen!
SAJTÓKÖZLEMÉNY
2005. december 21-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott három, az uniós hulladékpolitikát alapjaiban megváltoztató dokumentumot. (1)
A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) szerint a Bizottság új javaslatcsomagjának eredményeképp több háztartási hulladék kerülne égetõkbe, és csökkenne az újrahasználatra kerülõ, illetve az anyagában újrahasznosított hulladékok mennyisége. Az erõforrások takarékos használatára és egy „hulladékszegény társadalom" (2) kialakítására törekvõ Uniónak ezzel szemben nem az energiapazarló és környezetszennyezõ égetést, hanem a hulladékok keletkezésének megelõzését, az újrahasználatot és az újrahasznosítást kellene támogatnia.
A Greenpeace az eddigieknél
hatásosabb környezetvédelmi intézkedéseket sürget a nagyvállalatoknál,
és nem tartja elégségesnek az újrahasznosításról szóló uniós
direktívát.
Nõ a hulladékipar!
- derült ki a Világbank elemzésébõl.
A gyarapodásnak minden bizonnyal örülni kellene,
merthogy arra vagyunk szocializálva, hogy elégedettek
legyünk, ha valamilyen ipar nõ. Miniszterelnökünk
februári beszédében hangsúlyozta, hogy
hét fejlesztendõ ágazatot lát lelki szemei
elõtt, köztük az egészségipart és a
környezetipart is. Úgy tûnik, hogy ez
utóbbi magától (illetve tõlünk...) is nõ. Zöld miniszterünket
havonta láthatjuk örömködni, hogy a milliárdos
EUs forrásokat nagy részét arra tudjuk használni, hogy települési
szilárd hulladékunkat csekély energianyerés mellett veszélyes hulladékká
(salakanyagokká), víz- és légszennyezéssé
alakító baromi drága égetõmûveket
építsünk. Tömöri Balázs jegyzete.
