Hulladékégetés

Svéd olajtalanítás - hulladékégetés árán?

  • 2006. február 01. 01:00
  • humusz
Read more about Svéd olajtalanítás - hulladékégetés árán?
incin_busters_graphic Olajmentesítési terv készül a skandináv államban.
Kétségtelen, hogy az északi államokban a környezetvédelemben igen fejlett, elõrelátó módon sok zöld fejlesztés és úttörõ kezdeményezés színtere. Tervüket akkor is kritikusan kell szemlélni, ha nagyon örülök is neki, hogy eszük ágában sincs újabb atomerõmûveket építeni. A kritikáért kritika jön - minden bizonnyal megkapom majd: "a zöldeknek semmi sem jó", "a zöldek minden ellen tiltakoznak", sõt mi több "a zöldek menjenek vissza a fûtetlen barlangba".

Csúsztatások a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatában a nyergesújfalui hulladékégetés ügyében

  • 2006. január 01. 01:00
  • humusz
Read more about Csúsztatások a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatában a nyergesújfalui hulladékégetés ügyében

dscf7512s_400Egy egész településrészt, 140 ember lakhelyét nyilvánította a Holcim Hungária Rt. „frissen szántott"-nak. A cég a Nyergesújfalura tervezett hulladékégetõ-cementgyárának érdekében a Környezetvédelmi Felügyelõségnek küldött válaszában állította a fentieket, mely késõbb - a vállalat szerencsétlenségére - a Felügyelõségi Határozat része lett.

A helyi civil szervezetek 2006. január 26-án 11 órakor országos sajtótájékoztatót szerveznek a „frissen szántott"-nak nyilvánított Tát-Depó településrészen!

Az Európai Bizottság a hulladékcsökkentés helyett a hulladékégetést támogatná?

  • 2006. január 01. 01:00
  • humusz
Read more about Az Európai Bizottság a hulladékcsökkentés helyett a hulladékégetést támogatná?

felkialto_jel_120SAJTÓKÖZLEMÉNY 

2005. december 21-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott három, az uniós hulladékpolitikát alapjaiban megváltoztató dokumentumot. (1)
A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) szerint a Bizottság új javaslatcsomagjának eredményeképp több háztartási hulladék kerülne égetõkbe, és csökkenne az újrahasználatra kerülõ, illetve az anyagában újrahasznosított hulladékok mennyisége. Az erõforrások takarékos használatára és egy „hulladékszegény társadalom" (2) kialakítására törekvõ Uniónak ezzel szemben nem az energiapazarló és környezetszennyezõ égetést, hanem a hulladékok keletkezésének megelõzését, az újrahasználatot és az újrahasznosítást kellene támogatnia.

Vakrepülés a zöldiparban

  • 2005. december 01. 01:00
  • humusz
Read more about Vakrepülés a zöldiparban
A Világgazdaság beszámol arról, hogy 2005-ben a környezetvédelmi ipar "váratlanul impozáns eredményeket ért el". "Talán a leglátványosabb jelzõszám, hogy az évi egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérõ vállalkozások száma három év alatt 15-rõl 23-ra emelkedett, s az ágazati top tíz tagjainak együttes árbevétele ma már meghaladja az évi százmilliárd forintot. Az iparág legnagyobb szereplõi közül tavaly négyen is 40 százaléknál nagyobb árbevétel-növekedést értek el, s ez még akkor is tekintélyt parancsoló eredmény, ha tudjuk, hogy a növekmény jelentõs része a hulladékkereskedelem felfutásából származott...."

Svédország élen jár a válogatásban

  • 2005. december 01. 01:00
  • humusz
Read more about Svédország élen jár a válogatásban
Jelentõs újítás volt, amikor Nyugaton feltalálták a szelektív hulladékgyûjtést. Nálunk ez a program még kissé akadozik, de például a svédeknél már ott tartanak, hogy állásokat is kreáltak hozzá. Megszületett a szemétkémi beosztás. Az elnevezés nem túl jól csengõ, de ez nem is csoda. A szemétkém ugyanis egy felügyelõféle. Nem olyan jogkörrel, mint a közterület-felügyelõ, de valami hasonló. Így nem csoda, hogy munkáját elismerik ugyan, rajongani azonban nem rajonganak érte.

Növekedés = öröm?

  • 2005. november 01. 01:00
  • humusz
Read more about Növekedés = öröm?

GP_incineration_2.jpgNõ a hulladékipar! - derült ki a Világbank elemzésébõl. A gyarapodásnak minden bizonnyal örülni kellene, merthogy arra vagyunk szocializálva, hogy elégedettek legyünk, ha valamilyen ipar nõ. Miniszterelnökünk februári beszédében hangsúlyozta, hogy hét fejlesztendõ ágazatot lát lelki szemei elõtt, köztük az egészségipart és a környezetipart is. Úgy tûnik, hogy ez utóbbi magától (illetve tõlünk...) is nõ. Zöld miniszterünket havonta láthatjuk örömködni, hogy a milliárdos EUs forrásokat nagy részét arra tudjuk használni, hogy települési szilárd hulladékunkat csekély energianyerés mellett veszélyes hulladékká (salakanyagokká), víz- és légszennyezéssé alakító baromi drága égetõmûveket építsünk.  Tömöri Balázs jegyzete.

Oldalak