Nõ a hulladékipar! - derült ki a Világbank elemzésébõl. A gyarapodásnak minden bizonnyal örülni kellene, merthogy arra vagyunk szocializálva, hogy elégedettek legyünk, ha valamilyen ipar nõ. Miniszterelnökünk februári beszédében hangsúlyozta, hogy hét fejlesztendõ ágazatot lát lelki szemei elõtt, köztük az egészségipart és a környezetipart is. Úgy tûnik, hogy ez utóbbi magától (illetve tõlünk...) is nõ. Zöld miniszterünket havonta láthatjuk örömködni, hogy a milliárdos EUs forrásokat nagy részét arra tudjuk használni, hogy települési szilárd hulladékunkat csekély energianyerés mellett veszélyes hulladékká (salakanyagokká), víz- és légszennyezéssé alakító baromi drága égetõmûveket építsünk.  Tömöri Balázs jegyzete.

„Nemet mondanak a nyergesújfalui cementgyár megépítésére a környék települései, Nyergesújfalu önkormányzata ugyanakkor támogatja a beruházást, azonban ahhoz nem járul hozzá, hogy ott hulladék és veszélyes-hulladék égetésével állítsanak elõ cementet.” A greenfo híre. 

Az iparosodott országokban a fölöslegessé vált tárgyak és az eldobott hulladékok mennyisége folyamatosan növekszik. A kiváltó okok között szerepel pl. a népességnövekedés¹ a falvakból városokba irányuló vándorlás, a nyugati fogyasztási minták széleskörû elterjedése, valamint az egyszer használatos eldobható termékek és csomagolóanyagok egyre növekvõ mennyisége is. A hulladéklerakók fokozatosan megtelnek és egyre nehezebb területeket találni új hulladéklerakók létesítéséhez. A hulladékok ártalmatlanítását egyre több helyen igyekeznek hulladékégetéssel „megoldani” ahelyett, hogy a keletkezõ hulladékok mennyiségének csökkentésére koncentrálnának. A hulladékégetõknek azonban – bárhol is építsék õket – számos hátrányuk van.

A városba tervezett égetõmû ellen tiltakozott Várpalotán mintegy 150 résztvevõvel a helybeli Egészséges Palotáért Egyesület (EPE), s petíciót nyújtottak át a település polgármesterének, népszavazás kiírását követelve, hogy nyilvánítsák véderdõvé, védett környezetté azt a területet, ahová 2007-tõl az égetõmû beruházását tervezik.

Hargitai Miklós cikkébõl megtudhatjuk, hogy 2005. június 30-ig kértünk és kaptunk mentességet a veszélyeshulladék-égetõkre vonatkozó környezetvédelmi elõírások teljesítése alól. Ezeknek több esetben sem tudunk megfelelni, így a veszélyeshulladék-égetõk 70%-át, a szilárd és folyékony komponensû hulladék égetésére alkalmas mûvek 50%-át kell várhatóan júliustól bezárni.
A szaktárca szerint júliustól is lesz elegendõ kapacitás az országban képzõdõ veszélyes hulladék megsemmisítésére.