A nagy mennyiségben keletkező gumiabroncs-hulladék ártalmatlanítása sok problémát okoz. Kis részét cementgyárakban égetik el, egy nagyon kis részét újrahasználják [hulladéklerakók aljzatszigetelésénél  a szerk].

A Techcon Kft. még friss hatástanulmányában egy gumihulladék-égetőről értesültem. Előzetes infó is volt a cégről és a kezdeményezésről. Két telepen tervezik a tevékenységet: a begyűjtött hulladékot Tiszavasváriba szállítanák, ahol a még hasznosíthatóból gumiőrleményt állítanának elő másodnyersanyagként történő feldolgozásra. Ami erre alkalmatlan, azt a Polgáron létesülő égetőbe vinnék. Sajnos, a hatásvizsgálatban az előbbi verziót nem említették meg.

Az engedélyek beszerzése után maga a beruházás 2004-2005-re látszik kivitelezhetőnek. A tervek szerint az égető kapacitása 17-18.000 t/év, és 3,3 MW teljesítményre képes. Az égetőművet 25 éves időtartamra tervezték, az évi 5 hetes karbantartástól eltekintve folyamatos üzemű lenne.

Az égetőmű, az égetési technológia teljes mértékben olasz minta alapján készül el  lévén a cég is olasz-magyar, alapját Olaszországban a Maroni cég által üzemeltetett égető működése, kibocsátása képezi (a hatásvizsgálatban is ezt vették figyelembe).

A gumihulladék 2200 kg/h áramban jut a forgódobos kemencébe, ahol 1180-1330 °C-os hőmérséklet uralkodik. Ezután a füstgáz az utóégetőbe kerül, ahol leválasztják a fémszálakat (3.246 t/év), amit feldolgoznak, valamint a hamut. Ezután következik a kazán, amely a termelt hőt hasznosítja, majd a szűrőberendezés, ahol folyamatos füstgázelemzést alkalmaznak. A hatásvizsgálat az olasz üzemek adatai alapján taglalja a kibocsátást is, amelyek elvileg határérték alattiak lesznek. A rendszerből még cink-oxidban gazdag hamu (357 t/év) kerül ki, valamint a kéntelenítőből származó gipsz (1059 t/év), amelyek egyéb gyártási technológiákban hasznosíthatók.

Az üzemről ennyi szót ejtenék  a termikus ártalmatlanításról történő véleménynyilvánítás mellőzésével. A hatásvizsgálati eljárás december közepe-vége felé jut el a nyilvános szintre.