Építs hegyeket, majd égesd el!

A brit kormány a hulladéklerakókról szóló 2001-es EU direktíva miatt rákényszerül, hogy a hulladéklerakást kiváltsa valamivel. Nagyszerű alkalom egy nemzeti hulladékmegelőző és -újrahasznosító program beindítására.

Ehelyett azonban a kormány erre a direktívára való hivatkozással próbálja igazolni 100 új égetőmű építését, sőt az adófizetők pénzéből 728 millió font támogatást ajánl ezek építőinek és üzemeltetőinek. Jelenleg 15 égetőmű működik az Egyesült Királyságban  ezek 2,5 millió tonna hulladékot égetnek el évente, ami az összes hulladék 9%-a.

Október 23-án a brit kormánynak csatlakoznia kell az állandóan jelenlevő szerves szennyezőanyagokról (POPs) szóló stockholmi egyezményhez, amelynek következményeként a csatlakozó országoknak erőteljesen csökkenteniük kell dioxin-kibocsátásukat. Mivel a hulladékégetőkben dioxin képződik, nem könnyű átlátni, hogy a 100 új égető építése mennyiben segíti az egyezménynek való megfelelést...

A konzervatív vélemény: Mindenekelőtt a háztartásonkénti szelektív hulladékgyűjtést támogatjuk, és addig nem engedélyeznénk helyi égetőművek építését, míg nincs egyértelmű bizonyíték egészségre gyakorolt hatásukról.

A liberális demokrata vélemény: ?A kormánynak új adóval kellene sújtania a hulladékégetőket, ugyanúgy, mint teszi a hulladéklerakás esetében. Ehelyett hozzájárul ahhoz, hogy az idáig lerakott hulladékot most elégessék.?

A Skót Nemzeti Párt véleménye: ?A SNP tiszta, zöld környezet mellett kötelezte el magát. A hulladékégetés ezzel sehogy sem fér össze.?

Plaid Cymru: ?A hulladékégetés ? akárcsak a lerakás ? a legkevésbé támogatott megoldások között szerepel listánkon. Egészen addig ellenzünk minden további hulladékégető-építést Walesben, amíg azok környezetre és egészségünkre gyakorolt hatásai nem derülnek ki egyértelműen.?

Munkáspárt: ?A hulladék termikus hasznosítása támogatandó (a lerakás változataival szemben).?

A hulladékégetéssel nem nyerünk »zöld vagy tiszta energiát«

Az égetők mellett kardoskodók azzal érvelnek, hogy ezek ?zöld? vagy ?tiszta? energiát termelnek. Nevetséges állítás! Az égetők nemcsak környezetünket és egészségünket veszélyeztetik, de nem is hatékonyak. Hulladékégetéssel a hulladékká vált termékek gyártása során szükséges energia maximum 20 %-át lehet visszanyerni, míg mondjuk újrahasznosítással háromszor ekkora energiamennyiséget.

A csórók szívják meg

Ha az égetőknek tényleg nincsen egészségkárosító hatása, akkor miért építik előszeretettel szegények lakta körzetekbe? Csak nem azért, mert a kevésbé tehetős közösségeknek nincs lehetőségük az égetőket ellenző hosszabb tiltakozó kampány megszervezésére?

Néhány helyi hatóság hulladékból profitál

Az edmontoni hulladékégető (a legnagyobb brit égető) az észak-londoni Hulladék Hatóság 50%-os tulajdonában van. A hatóság egyik képviselője a következőt mondta: ?a gazdasági ösztönzők és a jelenleg hatályos jogi keretek között? a hulladékégetés az újrahasznosítás kedvezőbb alternatívája.

Az égetőnek hulladék KELL

Méretüktől függően a hulladékégetők építési költsége 30-40 millió font közé tehető. Ezeket teljes vagy a teljeshez közeli kihasználtsággal kell működtetni, hogy az anyagi ráfordítás megtérüljön. Ehhez állandó és folyamatos hulladék-ellátmányra van szükség ? ami hulladékcsökkentésre egyáltalán nem ösztönöz.

Termeljünk elegendő hulladékot vagy fizessünk büntetést?

Cleveland állam tanácsa olyan szerződést kötött, melyben a hulladékégető cég számára évi 185.000 tonna hulladékot garantál. 1995-ben 12.000 tonnával kevesebb hulladék keletkezett, úgyhogy a tanácsnak döntenie kellett, hogy kifizeti a 147.000 font szerződésszegésért járó összeget vagy hulladékbehozatalra fanyalodik.

Csak ne az én kertembe

1. A közelmúltban ismertetett angol tanulmány szerint az égetők közelében élő nők sokkal nagyobb eséllyel szülnek nyitott gerinccel, agykárosodással vagy szívproblémákkal küzdő gyermeket. 1956. és 1993. között Cumbriában több mint 245.000 újszülött állapotát vizsgálva a kutatócsoport 3234 halvaszületést és 1569 születési rendellenességet regisztrált. Az idegcsatorna elváltozásának kockázata, főként a nyitott gerinccel születés a hulladékégetők közelében élő anyák csecsemőinél 17%-kal magasabb volt, míg a szívbetegségek 12%-kal sűrűbben fordultak elő ugyanitt. A szerzők hangsúlyozták, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy mindennek a hulladékégető lenne az oka, de mindenképpen további tanulmányok elvégzését tartották szükségesnek, különösen azért, mert az égetés az ártalmatlanítás mind gyakrabban használt módszerévé vált.

2. Egy francia tanulmány összehasonlította a torz újszülöttek égetőmű építése előtti és utáni számát. A szerzők következtetése szerint a Rhone-Alpok régióban az égető működésének első 10 éves periódusában 220 fővel nőtt a fejlődési rendellenességgel született csecsemők száma.

Alternatívák

A helyhatóságok radikálisan csökkenthetik az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségét, ha politikai érdekük így kívánja. A Kentbeli Wye városában újrahasznosítás-komposztálás és közösségi szinten üzemelő újrahasználati rendszerek működtetésével a hulladék mennyisége75%-kal csökkent.

Rugalmas hulladékkezelés szükséges ahhoz, hogy az EU lerakókról szóló direktívájának eleget tegyünk és egyidejűleg ne növeljük az égetők számát. Ezen az újrahasznosítás és a mechanikai-biológiai kezelések ötvözetét értjük. Mióta a kanadai 700.000 fős Edmonton városában hasonló szabályozások kombinációját léptették életbe, néhány év alatt 70 %-kal csökkent a keletkező hulladék mennyisége. Sikeres rendszerük a következőképpen működik. A hulladékot 3 típusba sorolják és ennek megfelelően gyűjtik: száraz újrahasznosíthatók, szerves és maradék.

Első lépcső: száraz újrahasznosíthatók: (aludoboz, üveg, papír, stb.) anyagában újrahasznosításra kerülnek.

Második lépcső: szerves hulladék, melyet modern komposztálóedényzetbe raknak, ahol betegséget okozó patogének nélkül, szagtalanul, jó minőségű komposzt képződik.

Harmadik lépcső: a maradék, melyből mechanikai-biológiai kezelés során mágnesek, rosták, légbefúvó valamint forgató rendszerek és más technológiák segítségével kiválogatják a még újrahasznosítható hulladékot.

Negyedik lépcső: komposztálás. A maradék anyagot biológiai kezelésnek vetik alá, vagyis komposztálják. Csökkentik a tömeget, illetve derítik és semlegesítik a szerves anyagokat, hogy biológiai értelemben vett aktivitásuk megszűnjön.

Ötödik lépcső: biztonságos lerakás. A fennmaradó anyag biológiailag inaktív, ezért nem termel metánt, így a hulladéklerakók öngyulladásának veszélye minimálisra csökken. A hulladékot biztonsággal elhelyezhetik a lerakón, alkalmazhatják akár takarórétegként vagy ? ha szennyezettsége megfelelően alacsony ? alacsony minőségű talajjavítóként is tereprendezés során.

forrás: The Ecologist, 2003. november