Álláspontunk szerint az ügyben határozó bíróság (és az eljárást megindító IV. kerületi önkormányzat) egyértelművé tette a lakosság egészséges környezethez és zavartalan birtokláshoz fűződő jogának elsődlegességét, azt, hogy ezek a jogok egy demokráciában hosszú távon sem hamis gazdasági, sem álságos közszolgáltatási érdekekre való hivatkozásokkal nem szoríthatók háttérbe.

Az érintett lakosság és a környezet két évtizede szenvedi a rákospalotai szemétégető által kibocsátott levegőszennyezés következményeit. A jelenlegi helyzet kiakulásában súlyos felelősség terheli a füstgáztisztító beruházást politikai üggyé silányító politikusokat és a határozott fellépést elmulasztó környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságokat. A győri hulladékégető környezetvédelmi engedélyének megvonása, a működés szüneteltetése egyértelműen bizonyította, hogy csak egy ilyen radikális lépés tudja az üzemeltető(ke)t arra kényszeríteni, hogy a füstgáztisztító, pernyeleválasztó, korszerű kazán, stb. megépítésével eleget tegyen(ek) az alapvető környezetvédelmi előírásoknak.

Reményeink szerint a másodfokú bíróság nem változtatja meg az ítéletet. Ez azt jelenti, hogy az égető huzamosabb időre bezár és azt, hogy más módszerekkel kell biztosítani a fővárosban keletkező hulladékok zavartalan ártalmatlanítását. Mivel ez csak lerakással lehetséges, az új fogadó depónia helyéről (Gyál, Dunakeszi vagy Pusztazámor) a várható környezeti hatások körültekintő vizsgálatával és értékelésével kell dönteni (figyelembe véve a járatba állítandó korszerű szállítójárműveket és az optimális szállítási útvonalak megtervezését).

A szükséghelyzet rendkívüli intézkedéseket feltételez ? ugyanakkor kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a főváros végre radikális intézkedéseket hozzon az ártalmatlanítandó hulladékok csökkentése érdekében. Ehhez:
¤ haladéktalanul ki kell építeni a csomagolóanyag-hulladékok szelektív gyűjtésére szolgáló gyűjtőhelyeket, és gondoskodni kell azok hasznosításáról,
¤ haladéktalanul ki kell alakítani a biológiai eredetű hulladékok, különösen a parki, kerti zöldhulladékok, a szezonális étkezési zöldhulladékok (pl. dinnyehéj), valamint a karácsonyfa-hulladékok külön gyűjtésére szolgáló eszközrendszert és egy, a gyűjtés mennyiségéhez igazodó kapacitású komposztáló létesítményt,
¤ a jelenlegi hulladékudvarok mellett (helyett) olyan, a sűrűn lakott területek közelében található átvevőhelyeket kell kialakítani, ahol a lakosság és az intézmények a terjedelmes, hasznosítható hulladékanyagaikat (karton, fém, fa, textil) és a kommunális hulladékban el nem helyezhető veszélyes hulladék összetevőket folyamatosan és ingyenesen leadhatják,
¤ a maradék, nem hasznosítható hulladékok vonatkozásában haladéktalanul meg kell kezdeni egy olyan utóválogató technológia kiépítését, mely az elégetendő (műanyag, gumi, fa, stb.) és a lerakandó (építési törmelék, lom, stb.) hulladékfajták különválasztására alkalmas.

A környezetvédő szervezetek a háztartási hulladékok többségének elégetését ökológiai, gazdasági és össztársadalmi okokból egyaránt elfogadhatatlannak tartják. Új kommunális hulladékégetők létesítését nem támogatjuk. Helyettük olyan ökológiai szempontok szerint kidolgozásra kerülő hulladékgazdálkodási terveket kérünk (fővárosi és regionális szinten), melyek biztosítják az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megjelölt prioritási sorrend érvényesítését. Ezúton is felhívjuk a figyelmet a jogszabályi háttér megteremtésének fontosságára, a jogalkotók felelősségére. Nehéz úgy alkotmányossági szempontból törvényes szemétdíjakat számon kérni az önkormányzatokon, ha közben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évek óta nem tesz eleget alapvető jogalkotási kötelezettségeinek, mint pl. betét-, letéti díjakról és a visszaváltási kötelezettségekről szóló kormányrendelet megalkotása.

Az új települési hulladékgazdálkodási tervekben különösen fontosnak tartjuk a hulladék-keletkezés megelőzésének elsődlegességét, az országos lefedettségű szelektív gyűjtési rendszerek kiépítését, továbbá a komposztálás és a másodnyersanyag feldolgozóipar támogatását. Lerakásra csak a meg nem előzhető, gazdaságos újrahasznosításra alkalmatlan hulladékok kerülhetnek. Egy ilyen rendszer következetes alkalmazásával a háztartási hulladékok mennyiségét a felére lehetne csökkenteni. Budapesten is.

2003. március 28.