Egy kínai céggel hulladékégető erőmű építéséről tárgyal Szabó József, a Hajdú-Bihar megyei Monostorpályi polgármestere, aki a távol-keleti partnertől azt az ígéretet kapta: ha megvalósul a beruházás, akkor a kínaiak az Európában széles körben nem ismert Zonda autók és autóbuszok gyártását a faluba hozzák - írja a Hajdú-bihari Napló. 

Ezer-ezerkétszáz ember jelent meg azon a százhalombattai tüntetésen péntek kora este, amelyet helyi civil szervezetek rendeztek, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy egy befektetői csoport gumihulladék-feldolgozó üzemet létesítsen a városban. A tervekről korábban a Magyar Nemzet mellett az Index írt részletesebben, azt hangsúlyozva, hogy a technológia gazdáján, illetve a beruházás megvalósításán dolgozó OT Industrieson, vagyis a volt Olajterv Zrt-n kívül nem sikerült olyan szakembert találni, aki igazolni tudta volna, amit a beruházók állítottak. Szerintük ugyanis környezetvédelmi szempontból megkérdőjelezhetetlen, a világon egyedülálló technológia az, amit a százhalombattai hőerőmű egy kihasználatlan területén épülő üzemben használnának, de a hírportálnak nyilatkozók szerint a gyár egyszerű pirolízis üzem, annak minden előnyével és hátrányával együtt.

Japánban hagyományosan két nagy kategóriába sorolják a hulladékfajtákat, égethetőnek vagy nem-égethetőnek tekintve azokat. Ennek a felosztásnak történelmi hagyománya van, s arra az időre nyúlik vissza, mikor a háztartások a keletkező hulladékot maguk kezelték, s lévén azok nagyrészt szervesek voltak, így vagy elégették vagy beásták a földbe. Figyelembe véve az ország viszonylag kis területét, sziget voltát és az egészségügyi aggályokat, érthető, hogy a társadalom mai napig az égetést tartja elfogadhatóbb megoldásnak az elhantolással szemben. Ráadásul, köszönhetően a gyors technikai fejlődésnek, jelenleg Japán rendelkezik a világ legbiztonságosabb és legtisztább égetési technológiájával. Ugyanakkor az új termelési és vásárlási szokásokkal együtt megjelenő eldobható termékek és csomagolóanyagok dömpingje itt is a világszerte ismert következménnyel járt, vagyis szinte mindent elborít az immár nem is olyan könnyen eltüntethető szemét. A 2000-es évekre nyilvánvalóvá vált az is, hogy a megoldást nem a további technikai fejlődés, hanem a gondolkodás megváltozása és a hulladékmentesebb jövő jelentheti. Természetesen a problémára számos válasz születik kormányzati szinten is, de a legsikeresebb mégis egy helyi kezdeményezés lett.